Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
529 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném túl sokáig ezt a vitát folytatni, az t gondolom, az Országgyűlésnek vannak fontosabb tennivalói is az elkövetkezendőkben, mint ennek az előterjesztésnek vagy ezzel kapcsolatosan teljesen más vitáknak a lefolytatása. Röviden ezzel együtt szeretném a Lehet Más a Politika álláspontját előterjesz teni. Maga a törvényjavaslat, illetve módosítási javaslat, ami az Országgyűlés elé került, azt gondolom, egy támogatható, elfogadható jogelvnek a megvalósítását szolgálja. Valóban kilóg az önkormányzati rendszerből az a rendelkezés, hogy a kerületi önkormá nyzatok tulajdonképpen kevesebb joggal rendelkeznek, mint más önkormányzatok az országban. Éppen ezért az LMP frakciója az előterjesztett módosítást a szavazáskor támogatni kívánja. Ugyanakkor két megjegyzéssel szeretnék élni az előterjesztés kapcsán. Az e gyik az, ahogy ez a vitában nyilvánvalóvá is vált, egy létező és aktuális konfliktus kezelésének az eszközeként tekinthetünk erre az előterjesztésre. (20.00) Nem tartjuk igazán elegánsnak, hogy a kormány még fel sem állt, nem kezdődött meg igazából a lénye gi munka az Országgyűlésben, ami a kormány felállását követné, és ilyen sietséggel, ilyen gyorsan egy ilyen ad hoc jogalkotás indul meg. Idéznék egy vagy két mondatot a kormányprogramból: “Az államnak pártatlannak kell lennie. Nem ügyeskedhet, nem változta thatja kényekedve szerint a törvényeket és szabályokat.” Szerencsésebbnek tartottuk volna, ha ez az előterjesztés talán vár még egy picit, és egy későbbi időpontban kerül beterjesztésre. Annál is inkább, mert a másik észrevételünk ezzel kapcsolatban, hogy az ma már nagyjából konszenzus, azt gondolom, a várospolitikával foglalkozó szakemberek között, hogy a kerületek és a főváros viszonya abban a rendszerben, amely ’90ben kialakításra került, nem működik kielégítően, tehát itt a kerületek és fővárosi hatás körök újragondolására, újraosztására van szükség. Ennek keretén belül sokkal logikusabb lett volna egy ilyen típusú hatásköri újraosztásnak az előterjesztése is, kevésbé tűnt volna úgy, hogy ez egy fennálló helyzet kezelését szolgálja. Egyébként azt gondol om, tekintve, hogy a jogszabálynak nem lesz visszamenőleges hatálya, ezért kérdéses az is, hogy ez milyen módon tud hatni erre a helyzetre. Tehát sokkal inkább azt látnánk mi szívesen, ha egy átfogó, komplex stratégiai javaslat kerülne az Országgyűlés aszt alára, ami tartalmazza a fővárosi és a kerületi hatáskörökre vonatkozó új előterjesztést, hogyan lehet azt elérni, hogy a főváros képes legyen egy egységes várospolitikai stratégiát megvalósítani, hogy ne vergődjön a 23 kerületi érdek hálójában, és ugyanak kor őrizzük meg azokat az értékeket, amelyeket valóban az önkormányzatiság, a kerületi önrendelkezés jelent. Erre vonatkozóan látnánk sokkal inkább szívesen egy megfelelő előterjesztést, ahelyett, hogy ilyen ad hoc jellegű törvényalkotásban kell részt venn ünk. Ezzel együtt a szakmai részét tekintve a javaslatnak, amely valóban egy önkormányzati jogokkal kapcsolatos visszásságot old föl, emiatt az LMPfrakció támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz, a KDNP és az LMP soraiban.) ELNÖK (Ja kab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces hozzászólásra megadom a szót GaudiNagy Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó, képviselő úr. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsak! Ha és amennyiben valóban azt kell mondanunk, hogy rendszerváltás hajnalán vagyunk, akkor világossá kell tenni azt, hogy amit Hegedűsné Enikő képviselőtársam elmondott, ezen az úton el kell indulni. Tehát igenis az önkényuralom, a nemzetellenesség eml ékműveit el kell távolítani a közterületekről, ideértve Károlyi Mihályt, ideértve például azokat a szimbólumokat, amelyek a Szabadság terén találhatók, amellyel szemben rengeteg