Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - HORVÁTH CSABA (MSZP):
524 Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy az alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében szabályozott alapjogok a helyi képviselőtestület számára biztosított olyan hatáskörcsoportok, amelyek a helyi önkormányzás körében az önkormányzatok számára biztosított autonómia alkotmányos garanciáit képezik. (Az elnök i széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Szabályozási autonómia. Az alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi képviselőtestület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, döntése kizárólag törvényességi felügyelet tárgy a lehet. Az Ötv.nek az alkotmány 43. § (2) bekezdésére épülő 16. § (1) bekezdése meghatározza a szabályozási autonómia két elemét, nevezetesen az eredeti szabályozási funkciót törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyok tekintetében, valamint a tö rvényt végrehajtó szabályozási feladatkört. Az önkormányzat tulajdonosi joga. Az alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a helyi képviselőtestület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat. Az önkormányzato k tulajdonát az alkotmány és az Ötv., valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései szerinti intézkedések hívták létre. Az Ötv. és az alkotmány rendelkezéseit még pontosabbá téve foga lmazta meg, hogy a helyi önkormányzat a törvény keretei között az önkormányzati tulajdonnal önállóan rendelkezik. Az alapjog tehát a tulajdonosi jogállás teljességére irányul. Mindezek alapján az alkotmánnyal összhangban olyan szabályozás megalkotása indok olt, amely biztosítja az alapjogokat a kerületi önkormányzatok javára is. Így alkotmányossági igényként merül fel az, hogy amennyiben az önkormányzat saját vagyonából saját tulajdonában álló közterületen művészeti alkotást akar elhelyezni, úgy azt szabadon megtehesse. Kívánom, hogy a parlament mihamarabb ismerje fel a tiszta Ahangot, és ennek alapján szavazza meg a törvény módosítását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mos t kétperces hozzászólásra megadom a szót Horváth Csaba képviselő úrnak, az MSZP részéről. Parancsoljon, képviselő úr! (19.40) HORVÁTH CSABA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem szeretnék Pokorni képviselő úrnak csalódást okozni vagy ellentmondani, és tényleg, abban, amit elmondott, nagyon sok igazság van, valóban megoldani szerettük volna ezt a problémát, csak a tárgyszerűség kedvéért szeretném fölidézni. Én közben megkérdeztem az illetékes kollégát, a Budapest Galériát, hogy hogyan volt a folyamat, bár én is nagyon sokszor, sok munkaórát töltöttem ezzel. Tehát a madár, a turulmadár mint művészeti alkotás a zsűri elé került azzal az indoklással, akkor még konkrét elhelyezési kérelem nélkül, mert a szobrász szerette volna az önkormányzattal az elszámo lását minél rövidebb időn belül megtenni, - ez rendben is van. A zsűri ennek megfelelően azt mondta, hogy a turulmadár mint művészeti alkotás valóban azt a művészeti értéket képviseli, ami alapján fölállítható közterületen. Később került benyújtásra az az elhelyezési mód, ahol mind a közterület mérete és elhelyezkedése, mind pedig a posztamens formája alapján a zsűri egyértelműen azt a véleményt nyilvánította ki, hogy az azon a helyen és abban a formában alkalmatlan. A zsűri egyik véleménye többek között az volt, hogy ez a művészeti alkotás, amely olyan közel van a földhöz, ebben a formában egy tojó madárként mutatkozik, nem pedig egy fenséges, a mitológiából ismert madárként, amelynek a jelentése nyilván nem a föld közelében érvényesül,
