Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
46 most 386an vagyunk, és én például magas emberként nem tudom hova rakni a lábaimat, mert nincs elég hely. De azt gondolom, ennél nagyobb problémák is vannak a Házban; hadd mondjak e zek közül néhányat. A 2010es parlamenti választás tele volt botrányokkal az ajánlócédulagyűjtések kapcsán. A magyar Alkotmánybíróság adatvédelmi szempontból már 1990ben nagyon aggályosnak nevezte ezt a rendszert. Visszautalok Navracsics Tibor képviselőt ársamra, aki arról beszélt, hogy milyen adósságai vannak a parlamentnek. Nos, ez nagyon komoly adósságunk a választójogi törvénnyel kapcsolatosan. Egy másik probléma az egyéni választókerületek területaránytalansága, ami nagyon súlyos, alapvető alkotmányos érdeket sért. Szeretnék utalni arra, hogy például a velencei bizottság szerint maximum 10, különleges esetekben 15 százalékban térhetnek el egymástól a választókerületek a lakosság számát illetően, Magyarországon azonban közel háromszoros különbségek is v annak, és a magyar Alkotmánybíróság is 2007 júniusáig adott haladékot a parlamentnek arra, hogy valamilyen módon rendezze ezt a fajta anomáliát. Azt gondolom, ez is egy nagyon súlyos adósság. Ezzel együtt is a Lehet Más a Politika pozitív fejleménynek tart ja ebben az egyébként elég rosszul induló ügyben azt, hogy a jövendőbeli kormánytöbbség egy paritásos bizottság felállítását kezdeményezte, és az első javaslat, amit a Fidesz letett az asztalra - bár éppen csak futólag sikerült megnéznem, mégis azt gondolo m, hogy - tárgyalási alapnak mindenképpen elfogadható, és tulajdonképpen nem esik nagyon messze attól, amit a Lehet Más a Politika is képviselni tud ebben a vitában. Azonban hadd hívjam fel a figyelmet egy technikai részletre, ezzel igazolva azt a megállap ítást, hogy eléggé furcsa logika az, ha a maximum 200 fős határ lecövekelésével indítjuk ezt a vitát. Ebben a fideszes javaslatban például az szerepel, hogy 90 egyéni választókerület legyen. Nos, 90 egyéni választókerületet Magyarországon csak úgy lehet ki alakítani, ha ezek a határok átlépik a megyehatárokat, ami egy nagyon fontos alapelvet sért, azt az alapelvet, hogy a választójogi határok essenek egybe a közigazgatási határokkal; vagy pedig ha megtartjuk a megyehatárokat, akkor viszont nagyon nagyok lesz nek a népességbeli különbségek, és nem tudunk betartani egy másik elvet. Ha elkezdtünk volna egy kicsit okosabban gondolkodni, hogy hogyan lehet csökkenteni az egyéni választókerületek számát, akkor lehet, hogy nem 90nél, hanem mondjuk, 113nál áll meg ez a folyamat. Így viszont köt minket itt ez a bizonyos kétszázas maximum, és nem fogunk tudni egy jó választójogi törvényt csinálni, csak azért, hogy a hiúság vásárán azok a politikusok, akik máskor mindig nagyot mondanak, most a parlament létszámát tekintv e mindig kicsit mondtak, és belehergelték egymást abba, hogy ki tud kisebb parlamentről beszélni - s itt nemcsak a Fideszre, hanem a Szocialista Pártra is gondolok az előző parlamenti ciklusból , nos, ők alakítottak ki egy ilyen helyzetet, s a Fidesztöbb ség most nyilván fut a pénze után. Pontosan tudom, a képviselők elsősorban azért ragaszkodnak ahhoz, hogy az elején megszavazzuk ezt az alkotmánymódosítást, hogy valahogy ki tudjanak jönni ebből a furcsa helyzetből. A Lehet Más a Politika önmagában azt, ho gy lecövekeljünk ennél a maximum 200 fős parlamentnél, nyilván nem tudja majd támogatni, de nagyon bízom abban, hogy ha már ilyen rosszul indul a folyamat, akkor egy kicsit mégis sikerül korrigálni, és azokat a nagyon fontos, a választójog alapértékeit sér tő technikákat ki tudjuk igazítani, amelyek az elmúlt tíz vagy tizenöt évben felgyülemlettek, és egy olyan választási rendszert tudunk kialakítani Magyarországon, amely megfelel a legfontosabb alkotmányos alapelveknek. Annak nagyon örülünk, hogy a jövendőb eli kormánytöbbség nem akarja megváltoztatni a rendszer vegyes jellegét. Szerintem nagyon fontos az, hogy a választók kitanulták már ezt a rendszert, és a demokratikus verseny stabil formai keretei nagyon nagyban segítik azt, hogy a választópolgárok ki tud ják fejezni az akaratukat. Nagyon örömteli számomra az, hogy nem egy radikális változtatásban gondolkodunk. Remélem, hogy ennek a választójogi reformbizottságnak a munkája egy kicsit produktívabb lesz, mint azé a bizottságé, amelyik az előző Fideszkormány idején állt fel. Szeretném önöket
