Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):
47 emlékeztetni, hogy akkor még szó sem volt 200 fős parlamentről, akkor 350 fő körüli vagy legfeljebb 300 fő alatti parlamenti lélekszámról beszéltünk. Ahogy csökkent a politika presztízse és a politika iránti bizalom, a po litikusok, meglovagolva a saját magukkal kapcsolatos utálatot, egyre jobban elkezdtek lefelé licitálni, és most ott tartunk, hogy Magyarország - amely eddig élen járt a parlament lélekszámát tekintve - most sereghajtó lesz, és egy olyan választójogi törvén yben fogunk gondolkodni, ami valószínűleg a legkisebb lélekszámú vegyes rendszer lesz egész Európában. Ugyanis az is fontos szempont, hogy lehet 200 fős parlamentet csinálni egy arányos listás rendszer esetében, de vegyes rendszernél ez technikailag nagyon nehezen fog összejönni. Mi továbbra is szeretnénk érvelni amellett, hogy ne cövekeljük le magunkat a 200 főnél, de ennél talán még fontosabb, hogy kötelezzük el magunkat mindannyian - és itt minden parlamenti pártra gondolok, sőt minden parlamenten kívüli szakmai vagy civil szervezetre , hogy egy olyan bölcs és átgondolt választójogi reformot indítsunk el, amelyik történetesen - hogy mindenki jól járjon vele - kielégíti a demagóg politikai versenyfutásnak azt a kritériumát, hogy jól meghúzzuk a nadrágszíj at a politikusokon, és kevés parlamenti képviselőnk lesz. De ennél sokkal fontosabb, hogy ez az átgondolt reform kiigazítsa az összes olyan anomáliát, amely jelenleg sérti például az egyenlő választói jog alapvető elvét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő, írásban előre jelentkezett felszólaló Harangozó Tamás, az MSZP képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Or szággyűlés! Egy olyan területtel szeretnék foglalkozni, ami itt a nagy átalakítások közepette lehet, hogy részterületnek tűnik, de úgy gondolom, hogy az állampolgárok, azon belül is a rászoruló és nehéz helyzetben lévő állampolgárok tekintetében igenis fon tos terület. A T/11. számú, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat a bűncselekmények megelőzésével és az áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatokat a Belügyminisztériumhoz telepítené. Ebben a megközelítésben az látszik, mintha az előterjesztő nem számolt volna az utóbbi évek jogszabályváltozásaival, az érintett feladatok tartalmi kérdéseinek teljes átalakulásával. A korábbi Belügyminisztérium irányítása mellett igen szerény feladatokat látott el a rendőrség áldozatvédelemként. Ez a rendszer má r a törvényi szabályozás alapján kiteljesedett országos lefedettséggel működik úgy, hogy a jogszabályok és a szolgáltatások egymásra épülve, egymás mellett szolgálják az Igazságügyi Hivatalon belül az állampolgárokat. 2005ben, amikor az áldozatsegítésről szóló törvényt ez a Ház hozta, az ellenzék teljes támogatásával tette ezt. A törvényjavaslat 304 igen szavazatot kapott. E mögött az elgondolás mögött az állt, hogy a büntetőpolitikában hangsúlyosabb szerepet kapjon az áldozatok szerepe, a sértetteknek nyú jtandó jóvátétel, illetve az, hogy az áldozatsegítés ne egy formális, hivatalos ügymenet keretében történjen, hanem érdemi segítséghez jussanak az áldozatok akár a jogérvényesítésben, akár azonnali pénzügyi segély útján. (16.40) Rendszertanilag erősen kifo gásolható, hogy ugyanott gondoljuk az áldozatsegítést, ahol egyébként az áldozatokat pusztán eljárásjogi szereplőként, sértettként kezelő intézmény működik. Nyilvánvalóan más szemléletet, módszereket igényel az áldozatokkal való érdemi foglalkozás, illetve a bűncselekmények elkövetőinek kézre kerítése, vád alá helyezése. Akkor érdemes újragondolni és átszabni szolgálatok működési kereteit, ha annak megalapozott szakmai, költségvetési, szervezeti indokai vannak. Ez esetben ilyen érvekről nincs szó, úgy tűnik , nem ezen érvek mentén történt a feladatok szétosztása. Nehéz lenne e területre azt mondani, hogy politikai, pártpolitikai ügy.
