Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BARACSKAI JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP):
429 Megköszönöm a felszólalást, és megadom a szót Baracskai Józsefnek, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. B ARACSKAI JÓZSEF , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Én sem élek vissza az önök bizalmával. Mi nem támogatjuk azt, hogy a népszámlálásról szóló törvényben az összeírás a vallási meggyőződésre is kiterjedjen. Egyrészt nem kaptunk a bizottsági ülésen kielégítő választ, hogy a különböző egyházak képviselőinek mi a véleménye erről a törvénymódosításról, másrészt pedig úgy gondoljuk, az, hogy ki milyen vallású, az egyén legben sőbb magánügye, és véletlenül sem szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy ez a titkosítás valamikor is feloldódjon, és nem szeretnénk azt, hogy egy következő választásokon különböző pártaktivisták ilyen listákkal szaladgáljanak, felkutatva a kopogtat ócédulákat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 1515 perces időkeretben. Elsőként Lukács Tamásnak, a KDNP képviselőjének. DR. LUKÁCS TAMÁ S (KDNP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Azt gondolom, hogy ha valaki elolvassa a törvényt, akkor nem fog tizenöt percet beszélni, hiszen megérti, hogy a törvénymódosítás miről szól. A törvénymódosításnak nyilván van egy politikai indoka. Sem a kö ztársasági elnök úr figyelmeztetése, sem az ellenzék jóindulatú módosítása során nem került a törvény ilyen helyzetbe, sem a 2001es, sem a korábbi népszámlálásokkor - leszámítva azt a negyven évet, amikor a vallási hovatartozást nem kérték , de 1867től, mióta Magyarországon statisztikai adatfelvétel van, ez a szám mindig szerepelt benne. Nagyon röviden szeretném lezárni: a demokrácia a félelem nélküli élet; ha valaki fél, akkor nézzen magába, mert nem demokrata. Ha 2001ben a vallási hovatartozásról felv étel készült, és senkinek semmiféle bántódása nem esett, és ezek után tíz elteltével reflexből vagy a negyven év megszokásából ismételten ki akarják hagyni a statisztikai adatfelvételekből a vallási hovatartozást, akkor valamitől félnek, akkor valamiért ne m minősülnek demokratának, akkor mégiscsak önmagukban kellene keresniük a hibát, hogy vajon ezt miért teszik. Az egésznek az a politikai indoka, hogy az ellenzék amit ellenzékként megígért, kormánypártként meg kívánja valósítani. Ezt a törvényt csak úgy le sz érdemes végrehajtani 2011ben, ha összehasonlító adatokkal rendelkezünk. Nem kívánom az éjszakai órákban tovább rabolni az idejüket. Aki ennyiből nem értette meg, hogy miről van szó, annak beszélhetnék még tizenöt percet, abból sem értené meg. Mit érnek ott az érvek, ahol a tények sem számítanak? Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Következik Nemény András, az MSZP képviselője. DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP) : Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Mással akartam kezdeni, de Lukács Tamás felszólalásából az, hogy aki fél, az nem demokrata, számomra teljesen értelmezhetetlen. Hiába próbálta ezt fejtegetni, ez az állítás így önmagában egészen biztosan nem igaz. Mi nem szeretnénk félni, és nem is félünk önmagunkban, de az, amit az elmúlt napokban elkövettek kétharmad többséggel, az nem demokrácia, és okkal tartunk attól, hogy mi lesz még, mi jöhet még. Konkrétan a törvényről. A népszámlálásról szóló törvény és annak módosításai nem előszö r szerepelnek a tisztelt Ház előtt. Az MSZPfrakció mind kormányon, mind ellenzékben következetesen ugyanazt az álláspontot vallja. Mint tudjuk, egy európai uniós irányelv teszi
