Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BARACSKAI JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP):
430 kötelezővé a népszámlálást, és megmondja azt is, hogy milyen az a tartalom, am it kötelezően meg kell kérdezni az állampolgároktól. A magyar törvényben azonban ezeknél az adatoknál jóval több adatra kérdezünk rá, ami már önmagában sem szerencsés, hiszen ez nagyobb kérdőívet jelent, ennek az előállítása is költségesebb, de ez még a ki sebbik gond lenne; a válaszadás időtartama is kibővül, és mint tudjuk, a válaszadók egy idő után nem szeretnek válaszolni, pontatlanul válaszolnak, s így az adatok is és a következtetések is óhatatlanul pontatlanabbak lesznek, mintha egy rövid, a lényegre törő kérdőív lenne. De nem ez a legnagyobb gond ezzel a törvénymódosítási javaslattal. Az indokolásban egyetlenegy dolog szerepel érvként: az összehasonlíthatóság. Ez már az előterjesztéskor is álságos volt, hiszen az eredeti előterjesztésben a fogyatékoss ágra nem kérdeztek volna rá, csak később jöttek rá arra, hogy ezt szükséges megemlíteni. Ezt egy külön törvényben kívánták volna szabályozni. Hiába csóválja a fejét, itt van nálam az eredeti előterjesztés, amiben a fogyatékosság még nem szerepelt. Amikor a felszólalásra készültem, akkor még meg is kívántam említeni, hogy szeretnénk egy módosítást beterjeszteni azért, mert ezt szerepeltetni szeretnénk. Annak örülünk, hogy az újabb, a T/38as tervezetben már szerepel, így megvalósul a fogyatékossággal élők sz ervezeteinek az az igénye, hogy a fogyatékossági fejlesztéspolitika alapja lehessen ez a népszámlálás. Visszatérve az összehasonlíthatóságra: az összehasonlíthatóság már csak azért is hamis érv, mert ha van egy rossz kérdésünk, azt egy korábbi rossz kérdés sel nem lehet legalizálni. Márpedig ez most így történne. Rossz kérdés a vallásra és egészségi állapotra való kérdésfelvétel. Miért is rossz ez szerintünk? Ennek leginkább két oka van. Az egyik az, hogy egy ilyen kérdésre nem lehet pontosan válaszolni. A k érdés az, hogy milyen felekezethez tartozik, de ez alapján nem lehet megmondani, hogy ténylegesen milyen vallást gyakorol. Ezt a kérdést így értelmezik, a Fidesz a kormányzati ciklusa idején is így értelmezte, és ez alapján akarnak következtetést levonni a rra, hogy melyik egyházakat milyen módon támogassunk. Márpedig azt egészen biztosan nem akarták megválaszolni az állampolgárok, hogy ezzel a válasszal már azt is megmondják, hogy melyik egyházakat kívánnák ők anyagilag támogatni. Hiszen tudjuk, az előző né pszámláláskor 5,5 millióan válaszoltak arra, hogy a katolikus egyházhoz tartoznak, ugyanakkor az 1 százalékával csak alig több mint 300 ezer ember támogatta ugyanezt az egyházat. Azért is rossz kérdésfeltevés ez, mert vannak nagyon rossz történelmi példák, és vannak olyan felekezetek, amelyek nem szeretnének erre a kérdésre válaszolni, ugyanakkor mégis érintené őket az a következtetés, ami az egyházak finanszírozásából következne, amit lehet, hogy a Fidesz most ismét be akarna vezetni, mint ahogy azt 2001b en is tette. Másrészt pedig azért rossz a kérdés, mert - ahogy korábban is elhangzott - vannak olyan dolgok, amikhez az államnak egyáltalán nincs köze, amik személyes ügyek, az intim szférába tartoznak. Ez egy ilyen ügy. Nem gondolom, hogy szerencsés lenne akár kétharmados többség birtokában is megvalósítani azt az orwelli víziót, hogy a Nagy Testvér mindent figyel. Márpedig jogosan félünk ettől. (Zaj, közbeszólások.) Mert azt mindannyian tudjuk, hogy ma olyan világban élünk, ahol a születésünktől a halálun kig minden követhető és dokumentálható, ahol - ahogy a klasszikus mondja - még meg sem értünk egy napot, már kapunk egy cédulát, ahol sokak szemében nem emberek, hanem fogyasztók és célcsoport vagyunk, ahol ha felmegyünk a világhálóra, követni tudják azt, hogy miket olvasunk, és az alapján kapunk hirdetéseket, ahol a többséget adó párt gátlástalanul számon tartja azt, hogy ki hova szavaz, ahol Kubatov óta tudjuk, hogy külön listát készítenek azokról, akik másképp gondolkoznak és máshogy szavaznak, ahol azok nak, akik másképp szavaznak és másképp gondolkodnak, a postaládájára elijesztésképpen képesek halálfejet ragasztani. (23.40) Nos, én azt gondolom… (Közbeszólások a Fidesz soraiban.) Láttam ilyet, elnézést. (Boldog István: Ki akarta sintértelepre zárni az e mbereket? Nem a te főnököd?) Most én azt gondolom, hogy ezek az adatok nincsenek biztonságban egy olyan kétharmados többségnél, mint amilyen önök. Úgy látszik, önök azt a stílust, amit bevezettek ’98 és 2002 között, nem kívánják megváltoztatni. Ahogy
