Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
372 aránytalanság, akkor az a rendelkezés nem alkotmányos. Ezért gondolom, hogy itt bizony alkotmányossági aggályok is felmerülnek a célszerűségi problémákon felül. Az erőszakos többszörös visszaeső fogalmát és a rájuk vonatkozó szigorú szabályrendszert egyébként az MSZPkormány már bevezette, és a tételkeret alsó határát valóban megemelte. Azt gondolom, ez ésszerűbb, mint a felső határt emelni, és ez egy új rendelke zés. Érdemes lett volna megnézni és megvárni, hogy mi ennek a hatása. Ugyanis az egy lehetőség, hogy mennyit lehet kiszabni, mi a teteje, de hogy minél kevesebbet nem lehet kiszabni, az viszont kötelező. Hadd mondjam azt, hogy ez nem ugyanaz, mint a középm érték, ugyanis a középmértéktől indokolási kötelezettség mellett lefelé el lehet térni, ettől viszont nem lehet eltérni lefelé. Főleg nem az erőszakos többszörös visszaesőnél, ahol minden kedvezményből a jelenleg törvényes hatályok alapján is kizárt. Meggy őződésem, hogy el kell választani az erőszakos bűncselekményt elkövetőket minden más bűncselekményt elkövetőtől, és aki erőszakos cselekményt követ el, azt sokkal súlyosabban kell büntetni, és sokkal súlyosabb szankciórendszernek kell rá vonatkoznia, mint minden más bűnelkövetőre. Amikor a hatályos Btk.t elfogadták, ez így is volt. Csak ugyanilyen, a mostani javaslathoz hasonló populista érvek miatt, amikor éppen a gazdasági bűncselekményekből volt sok, vagy amikor éppen a vagyon elleni bűncselekményekből volt sok, akkor az Országgyűlés felemelte ezeknek a büntetési tételkeretét, és szépen melléemelkedett az erőszakos bűncselekményeknek. Azt gondolom, hogy megérett a különös rész - tehát ahol az egyes bűncselekményeket szabályozzák a büntető törvénykönyvben - egy átfogó módosításra, gyakorlatilag újrakodifikálásra, hogy ezeket a problémákat valóban rendezni lehessen. Azt gondolom, még akár az is elfogadható lehet és az is meggondolásra érdemes, hogy azokban az esetekben, ahol a tételkeret felső határa - most a három csapásról beszélek - húsz év fölé emelkedne, ott a bírónak lehetősége legyen az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására, de ne kötelessége. Azt gondolom, hogy ezt a verziót akár még el is lehetne fogadni, hiszen azok az érvek, amik ez ellen szólnak és amiket elmondtam, kiküszöbölhetők, s ezek a problémák kiküszöbölhetők ezzel. A tanárveréssel, szakmailag megfogalmazva a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal kapcsolatos módosító javaslatra: természetesen nincs olyan Magyarországon - é s ezzel mi is így vagyunk , aki ne ítélné el súlyosan a tanárveréseket. Nincs olyan, aki ne pártolná a tanáremberek védelmét. Ugyanúgy, ahogy pártoljuk a tűzoltók védelmét, ugyanúgy, ahogy pártoljuk az egészségügyi alkalmazottak védelmét, ugyanúgy, ahogy pártoljuk a BKVellenőrökét, a mentős tisztekét, a pénzes postásokét vagy a taxisokét, akiknek a sérelmére az elmúlt időszakban szintén meglehetősen sok bűncselekményt valósítottak meg. Nem gondolom azt, hogy ebből a kategóriából - amely kategórián belüli személyek mind egytől egyig kiemelt védelmet érdemelnek - szerencsés az egyiket kiemelni. Az, amire Répássy Róbert utalt, hogy a hivatalos személy elleni erőszaknál az intézkedő rendőrt vagy a pénzügyőrt megtámadó személy súlyosabban büntethető, nem egy ka tegóriát emel ki a jogszabályból, hanem egy élethelyzetet. Nem mondja azt, hogy a rendőrt jobban védem, mint az ügyészt, hanem azt mondja, hogy abban az élethelyzetben védem jobban a rendőrt, és ez szerintem óriási különbség. S azt is gondolom, hogy nem jó az, ha a pedagógusoknak - bármennyire is rászorulnak a védelemre - nagyobb védelmet biztosítunk, mint például a maffiaügyekben eljáró ügyészeknek vagy bíráknak. Nekik miért nem jár a nagyobb, kiemeltebb védelem? Hadd mondjam azt, ha valaki elkövet egy ily en cselekményt, akkor általában halmazatban kell értékelni az ő magatartását, ugyanis ha valaki megver egy közfeladatot ellátó személyt vagy egy hivatalos személyt, akkor például súlyos testi sértés esetén már halmazatban kell megállapítani ezt a két bűncs elekményt - ez a bírói gyakorlat , azaz a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot a súlyos testi sértéssel vagy egy annál súlyosabb bűncselekménnyel. Azt gondolom, hogy ez megfelelő védelmet nyújt ezeknek az embereknek. (Az elnöki széket Lezsák Sándo r, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
