Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
370 nagyobb pénzbüntetést lehet kiszabni ma, mint lehetett korábban. Vagy a fegyveres rablás büntetési tételkerete lényegesen szigorúbb lett. A súlyosabb bűncselekmények esetén teh át kizárólag szigorúbb büntetéseket fogadtunk el az elmúlt időszakban, és sok új büntetni rendelt magatartást - például uzsorabűncselekmény vagy zaklatás - kodifikáltunk. A kisebb súlyú bűncselekmények esetén azonban a sértettek érdekeinek fokozottabb fig yelembevételét tartottuk szem előtt, és igen, előtérbe helyeztük például a kár megtérülésének a követelményét, az állam feltétlen büntető hatalma érvényesítésének elvével. Az egyéniesítés lehetőségeinek megteremtése volt az, ami még a büntetőpolitikánkat j ellemezte. Ezt bárki megnézheti az Országgyűlés honlapján, ezek tények. A jól átgondolt szigorítás tehát a mi meglátásunk szerint is lehet hasznos. Azonban aláhúzom azt, hogy a jól átgondolt szigorítás. Ha valakinek nincs ötlete a bűnözéssel szembeni fellé pésre, de népszerű akar lenni, akkor válogatás nélkül mindent megszigorít a Btk.ban. Azt gondolom, hogy ez nem helyes, és ezzel állunk most szemben. A javaslat semmiféle büntetőpolitikai elképzelést nem türköz, az én meglátásom szerint csupán populista, s emmi más. Válogatás nélkül kívánja szigorítani ugyanis az összes bűncselekményt a közúti baleset okozásától a határjelrongálásig, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéstől a testi sértésig, a becsületsértéstől a rongálásig, de mondhatnék más kateg óriákat, a gondatlan bűncselekményeket éppúgy, mint a szándékos bűncselekményeket. Kérdezem, miféle jogpolitika ez. Mi áll emögött, milyen szándék? Mindent egységesen szigorúbbá tenni? Márpedig a középmértékes büntetéskiszabás elve ezt jelenti, semmi mást. Úgy gondolom, hogy ez a jogintézmény tizenkét éve már egyszer levitézlett, kár visszahozni újra. A jogalkalmazói szakma már ekkor is, annak a túlnyomó többsége ellenezte. Sőt, hadd mondjam azt, hogy amikor tudták azt, és számítottak arra, hogy 2002 után e z a rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerül, akkor én azt tapasztaltam gyakorló jogászként, hogy szinte mesterségesen húzták el az ügyeket azért, hogy ezt a rendelkezést és más hasonlókat ne kelljen alkalmazni. Lehet, hogy ebben tévedek, ez egy szubjek tív megállapítás volt. Lehet az is, hogy ez csak az én hiányosságom. Felvilágosíthatnának képviselőtársaim, ha másként tudják, de azóta sem olvastam egy olyan publicisztikát sem, tudományos cikket sem, amelyben bárki visszasírta volna a középmértékes bünte téskiszabást. A Fidesz szerint fontos a szakmai és a társadalmi párbeszéd. Nem tudom, hogy a szakma vajon mely képviselőivel beszélték meg ezt a törvénymódosító javaslatot. Én azt gondolom, hogy egyikkel sem. Most is megerősítette Répássy képviselőtársam a vezérszónoki felszólalásában, és tette ezt az alkotmányügyi bizottság ülésén is, hogy vélhetően azért nem szeretik ezt a büntetőbírák, merthogy - ott ezt mondta - nem szeretnek igazán indokolni, sőt még hozzátette azt is, hogy dolgozzanak meg a pénzükért. Érdekes mindenesetre ez a hozzáállás. Nem volt lehetőségem erre ott válaszolni, úgyhogy ezt most megteszem. A tételkeret felső határához közeli büntetést kirívóan súlyos esetekben szabnak ki. A büntetési tételkeret középső harmadában a súlyos büntetéseket értékelik, és a büntetési tételkeret alsó harmadában értékelik az általánost. Ami tehát azt jelenti, hogy a bírói szakma nem azért emelt kifogást ez ellen, mert nem akart indokolni - mert az gondolom, hogy ennyit azért el lehet várni a bíráktól, és talán ennyit feltételezni is lehet tőlük, hogy meg tudnak írni két mondatot indokolásként , hanem azért, mert ez egyértelműen egy súlyosító rendelkezés. Ezt egyébként nemcsak én mondom, hanem utalok Wiener Imre professzor véleményére, aki ezt kidolgozta. Nem Wi ener György, mielőtt összekeverné bárki, Wiener Imre büntetőjogász professzor. A középmérték tehát általános súlyosító körülmény, amivel, azt gondolom, hogy egyetérteni az előbb említett okokból nem lehet. A másik: akkor vajon kivel beszélték meg? Talán az t lehet mondani, hogy a lakossággal? Hogy a lakosság szigorításpárti? Hát persze. Mi más lenne? Ez természetes dolog. Ha az emberektől tíz éve
