Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
369 Alkotmánybíróság elnöke vo lt, nem látott kivetnivalót a holokauszt nyilvános tagadásának büntethetőségében, sőt, a szóvivője útján egy 2000. évben meghozott alkotmánybírósági határozatra alapozta ezt, amely alkotmánybírósági határozat az önkényuralmi jelképek használatának büntetőj ogi megítélését vette górcső alá. Ennek a határozatnak az a lényege, hogy a véleménynyilvánítási szabadság természetesen védendő, de bizonyos esetekben azért ez alól természetesen van kivétel. Igen, mi is azon az elvi állásponton vagyunk, hogy az emberi mé ltóság védelme indokolhatja a véleménynyilvánítási szabadság korlátozását. Egyébként ezt az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, hogy a véleménynyilvánítási szabadságnak kevés alapjoggal szemben kell fejet hajtania, de az emberi méltóság véde lme, az emberi méltósághoz való jog mindenképpen egy olyan jog, amely elsőbbséget élvez a véleménynyilvánítási szabadsággal szemben. A bizottsági ülésen is elmondtam, és most is elmondom ezt a példát: ha a holokauszt egy áldozatának leszármazója, unokája a zt hallja, hogy az az esemény meg sem történt, amelyben az ő apja vagy nagyapja meghalt, s az egész család őrzi ezt a tragédiát, akkor valójában az áldozatok emberi méltóságát, kegyeleti jogait sérti az, ha nagy nyilvánosság előtt hangoztathatják, hogy az az esemény, amelyben az apám, a nagyapám, de hozhattam volna más példát is, hogy nem léteztek a gulágok, a kényszermunkatáborok, nem léteztek azok a történelmi események, amibe belehalt a családom valamely tagja, ha ezt hallja, ez az ő emberi méltóságát va gy legalábbis a kegyeleti jogait sérti. Azt hiszem, világos, miért állítható a véleménynyilvánítás szabadságával szembe ez a jog. Kétségtelen tény, hogy ennek a rendelkezésnek az alkotmányosságát meg kell vizsgálni. Feltételezem, úgyis lesz, aki megtámadja az Alkotmánybíróság előtt ezt a rendelkezést, de az előterjesztőket támogatva én nem tehetek mást, mint hogy zsinórmértékül használom Sólyom László köztársasági elnök úr felfogását: amennyiben ő nem találta alkotmányellenesnek a holokauszt nyilvános tagad ásának a büntethetőségét, akkor ugyanezen az elvi alapon nem fogja alkotmányellenesnek találni a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek tagadását sem; legalábbis merem remélni, hogy a köztársasági elnök úr valóban azonos mércével fog mérni, és a saját felfogását nem fogja megváltoztatni. Tehát összefoglalva, tisztelt Ház: a javaslat részben a büntetéskiszabási gyakorlaton kíván változtatni, részben egy elrettentő büntetést kíván a személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazni, részben pedig az iskolán belüli vagy az iskolai erőszak ellen kíván büntetőjogi eszközökkel is fellépni, és részben egy nagyon fontos ideológiai, elvi megközelítést tartalmaz, amennyiben az áldozatokat, a kommunizmus és a nácizmus áldozatait a zonos mércével méri. Ezért kérem, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, a KDNP és az LMP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását. Megadom a szót Bárándy Gergelynek, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. BÁRÁNDY GERGELY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kezdem azzal, hogy a múltban is, most is és a jövőben is minden o lyan intézkedést támogatunk és támogatni tudunk, ami a közbiztonság javítását szolgálja. (18.50) Nagyon sokszor ér minket és ért minket az a vád, hogy túlzottan megengedő büntetőpolitikát folytattunk az elmúlt években. Ha megné zik az elfogadott törvényeket, az elfogadott büntető jogszabályokat, akkor azt fogják látni, hogy szinte csak súlyosabb intézkedések kerültek megállapításra, megszavazásra az elmúlt időszakban. Hogy utaljak egy csekélyebb súlyra és egy súlyosabb bűncselekm ényre, ugye az általános rész köréből és a különösből is egyre, például tízszer
