Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
367 ért ékelésének. Ezért azt javasoltuk, hogy erőszakos visszaesői kategória kerüljön a büntető törvénykönyvbe. Ezt az akkori kormány egy előterjesztéssel beiktatta a visszaeső bűnözők szabályozásába, jelenleg tehát van visszaeső bűnöző vagy visszaeső elkövető, v an különös visszaeső, van többszörös visszaeső, és van egy úgynevezett erőszakos többszörös visszaeső. Tehát a javaslatunknak az a része megvalósult, amely a bűnismétlők köréből kifejezetten kiemelte a személy elleni erőszakos bűncselekményeket elkövetőket . Mi az újdonság a mostani javaslatban? Nyilván az az újdonság, hogy abban a büntetőtörvénykönyvmódosításban, amely az erőszakos többszörös visszaesők esetén azzal próbálta őket elrettenteni a harmadik visszaeséstől, hogy a büntetési tétel alsó értékét em elte, magyarul, már eleve a bírói büntetéskiszabási mérlegelése egy magasabb alsó határnál kezdődött, de nem volt meg a felső határ emelése, ehhez nem volt partner az akkori országgyűlési többség. Elutasították azt, hogy a felső határa is emelkedjen az erő szakos többszörös visszaesők büntetésének. Hozzáteszem, hogy ezt az egész problémát, amit az alsó határ emelésével orvosolni akartak, a középmértékes büntetésvisszaállítás megoldja, hiszen eleve azt írja elő, hogy magasabbról kell kezdeni az értékelést, a mérlegelést egy magasabb értékről kell elkezdeni, ha a bíró elé kerül az elkövető tette. A javaslat azt mondja, hogy amennyiben erőszakos többszörös visszaeső elkövet egy olyan cselekményt, ami megalapozza azt, hogy őt erőszakos többszörös visszaesőnek mi nősíti, tehát a harmadik személy elleni erőszakos bűncselekményt elköveti, abban az esetben, ha a büntetési tétele 10 év alatt van, akkor megduplázódik ez a büntetési tétel. Tehát mondjuk, 20 évre emelkedik a felső határa egy büntetési tételnek. Amennyiben azonban a megduplázott büntetési tétel meghaladja ezt a 20 évet, ami egyébként a büntetőjogunkban a határozott tartamú szabadságvesztés generális maximuma, vagy a törvény egyébként is előírja azt, hogy vagylagosan életfogytig tartó szabadságvesztést is ki lehet szabni, ebben az esetben a bíró köteles életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélni az erőszakos többszörös visszaesőt. Csak egy példát szeretnék mondani, hogy milyen súlyú bűncselekményről van szó, hogy mely bűncselekménynél merül föl, hogy az ille tőt tényleg életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. A gyermekkorú sértett sérelmére többek által elkövetett erőszakos közösülés például olyan bűncselekmény, hogy ha ez egy visszaeső bűnözőnél harmadik esetben fordul elő, akkor bizony élete végéig bört önben kell maradnia. És szerintem ez jól van így. (Taps a Jobbik soraiban.) Azt gondolom, ez nem embertelen, nem kegyetlen, ez bizony azt jelenti, hogy az ilyen bűnöző az első két elítéléséből nem tanult semmit, és ilyen esetben nem az a cél, hogy őt még m egpróbáljuk megnevelni. Az a cél, hogy az ilyen bűnözőt egyszer és mindenkorra zárják be a börtönbe. Egyébként megjegyzem, hogy a többszörös visszaesőnél, ha őt már eleve életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, eleve legkorábban 30 év múlva lehet szab adlábra helyezni. Tehát az egész olyan érvelés, ami arról szól, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés azért kegyetlen, mert annyira végletesen távoli időtartamra tolja el az esetleges szabadulást, már a többszörös visszaesőnél is borzasztóan hosszú id ő. Ha valaki 30 évig börtönben van, egy középkorú bűnöző lényegében aggastyánként szabadulhat, ha egyáltalán szabadulhat. De aki ilyen személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el harmadszorra, az bizony maradjon ott már életfogytiglan a börtönben. Ez az álláspontunk. Természetesen az Alkotmánybíróság meg fogja vizsgálni, hogy a törvényhozói mérlegelés, vagyis hogy mi mérlegeljük most azt, hogy bizonyos bűncselekmények esetén mi a “jutalma” a bűncselekménynek, azaz a bírótól átvesszük ezt a mérlegelést, mi, törvényhozók úgy mérlegeljük, hogy ezekben a brutális, súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekményekben az erőszakos többszörös visszaesők életfogytig tartó szabadságvesztést kapjanak, azt gondolom, hogy ebben az arányosság alkotmányossági szempont jai fel sem merülhetnek. A bírói mérlegeléssel kapcsolatos alkotmányossági szempontokról pedig már szóltam. A bírónak nincs abszolút mérlegelési lehetősége, a magyar büntetőjog rendszerében a bíró a törvénynek van
