Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója:
364 A javaslat másik része: az úgynevezett három csapás vonatkozásában az alkotmányossági kérdés az, hogy hozhatóe olyan törvény, amely bizonyos bűncselekmények esetén, bizonyos feltételek megléte esetén a bírót egyetlen döntésre, pontosabban: egyetlen büntetés kiszabására kötelezi, mégpedig az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására kötelezi. Ezt az Alkotmánybíróság ilyen aspektusból még biztosan nem vizsgálta meg, hiszen ez egy új törvény ebből a szempontból, új j avaslat. Azt azonban lehet állítani, hogy - ahogyan Balsai István is utalt rá - a bírák mérlegelési szabadsága, a bírói függetlenség, az ítélkezési szabadság természetesen a törvények keretei közötti ítélkezési szabadságot jelenti. Tehát a büntető törvényk önyv más büntetési nemeknél is tartalmaz olyan rendelkezést, hogy bizonyos feltételek megléte esetén a bíró köteles valamely büntetési nemet alkalmazni. Tipikusan egyébként a pénzmellékbüntetés esetén van például ilyen rendelkezés. Tehát most is van a bün tető törvénykönyvben erre példa, igaz, hogy nem ilyen súlyú büntetés esetén, de más büntetés esetén van kötelezően alkalmazandó büntetés. (A jegyzői székben Tarnai Richárdot Móring József Attila váltja fel.) A javaslat harmadik eleme a közfeladatot ellátó személyek elleni erőszak alapesetéből kiemeli és súlyosabban bünteti a pedagógusok, tehát a közoktatásban dolgozó pedagógusok sérelmére elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot. Ennek az analógiája most is megtalálható a Btk.ban, hiszen a hivatalos személyek köréből éppen egy előző, egy évvel ezelőtti törvénymódosítás kiemelte a rendőröket, és ha jól emlékszem, a pénzügyőröket, és az ő sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszakot súlyosabban bünteti. Ennek pontosan az analógiája kerül most megfogalmazásra, ezért azt gondolom, hogy ezzel szemben se nagyon merülhet fel alkotmányossági érv. Szakmai érvek felmerülnek, ezt majd érintem a felszólalásomban. Végül a negyedik rész: a holokauszt nyilvános tagadása nevű büntető tényállás he lyébe lépő új tényállás, amely a nemzetiszocialista és a kommunista bűnök nyilvános tagadásaként kerülne az új Btk.ba. Ezzel kapcsolatban is jogosan alkotmányossági szempontokat is mérlegelni kell. Itt egy zsinórmértékünk van, hogy a köztársasági elnök úr , aki maga is alkotmánybíró volt, a holokauszttagadás büntethetőségét nem találta alkotmányosan aggályosnak. Egyelőre nem tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság mit mondana, ha elé kerülne ez a tényállás, de mivel ez az új tényállás, amit mi bevezetni kívánunk, elvi szempontból nem jelent más büntetőjogi és alkotmányossági problémát, ezért vélhető, hogy a köztársasági elnök nem emelne kifogást ezzel szemben. A javaslat többi részéről majd a felszólalásomban szeretnék beszélni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. A kisebbségi vélemény előadóját, GaudiNagy Tamást nem látom az ülésteremben, így megadom a szót Gulyás Gergelynek, az emberi jogi bizottság alelnökének. Öné a szó. GULYÁS GERG ELY , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Röviden szeretném ismertetni az emberi jogi bizottság többségi véleményét, ami az első három módosító javaslattal ka pcsolatosan egyértelműen és kétséget kizárólag támogató volt. Mi is úgy ítéltük meg, hogy sem az, hogy a bíró mérlegelési jogát valamelyest szűkíti a törvény, illetve igazából még nem is a mérlegelési jogot szűkíti, hanem kötelezettséget ró a bíróra, hogy amennyiben a középmértéktől eltér, úgy abban az esetben ezt indokolnia kell, ez nem minősül alkotmányellenesnek, mint ahogy az is tény, hogy ha valaki igen súlyos bűncselekményt, igen súlyos erőszakos bűncselekményt harmadszor követ el, akkor ott nyilván a speciális prevenció szempontjai mármár eltűnhetnek, és a generális prevenció, a társadalom védelme az, amit előtérbe kell helyezni. Ami a negyedik módosítást illeti, ez alapvető szabadságjogokat is érint, és még az emberi jogi bizottságnak a javaslatot t ámogató többségében is erős aggályok merültek fel azzal kapcsolatosan, hogy vajon ez a szabályozás ilyen módon kiálljae az alkotmány próbáját, és az
