Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
363 önök tudják, hogy az Alkotmánybíróság ennek a próbálkozásnak több alkalommal... - ami egyébként, ha jól emlékszem, általában képviselői indítványt jelentett az előző parlament parlamen ti többségéhez tartozó képviselők közül, a köztársasági elnök szűrőjén fennakadt, majd ezt követően az Alkotmánybíróság is a véleménynyilvánítás korlátlan, legalábbis az alkotmányos korlátait feszegető vagy azzal szembenálló törvénynek minősítette az ezzel kapcsolatos, nem hatályba lépett javaslatokat. Az utolsó próbálkozás végül is áttörte ezt az álláspontot, és a köztársasági elnök kihirdette a törvényt, annak ellenére, hogy a törvényhez mi módosító javaslatokat terjesztettünk elő akkor is. Most megisméte ljük, csak most önálló javaslatként azt az álláspontunkat, amellyel nagyon nehéz vitatkozni, gondolom, mert azt tartalmazza az indítvány, hogy a két pusztító világrendszer, tehát a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és má s, emberiség elleni cselekményét, tényét tagadja, kétségbe vonja, relativizálja, egyformán bűntettet követ el, és három évig terjedő, tehát viszonylag súlyos szabadságvesztéssel büntetendő. Az a véleményünk, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselőtársaim , hogy nem lehet a kettőt egymástól eltérően szabályozni, vagy egyikre figyelemmel lenni, a másikra pedig nem. Ezt az álláspontunkat éveken keresztül hangoztattuk, ezt az álláspontunkat a legutolsó, elfogadás előtti módosító javaslatunkban is kifejezésre j uttattuk, ennek ellenére az előző parlament többsége ezt nem fogadta el; most van lehetőségünk ennek az álláspontunknak az érvényesítésére, és erre kerül most sor. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. A javaslat vitája során nyilván lesznek módosító ja vaslatok, az előterjesztők ezt meg fogják vizsgálni, ha megfontolásra érdemes, akkor esetleg helyt adunk, kérem egyébként a javaslat elfogadását. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm képviselő úr expozéját. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Megadom a szót Répássy Róbertnek, az alkotmányügyi bizottság előadójának. DR. RÉPÁ SSY RÓBERT , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonylag röviden fogom ismertetni az alkotmányügyi bizottságban lezajlott vitát, mert utána a képviselőcsoportunk vezérszónokaként is felszólalok, és nem akarom megismételni ugyanazt az érvelést. Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága május 19ei ülésén megtárgyalta a javaslatot, és - pontosan idézem - 21 igen szavazattal, 4 nem ellenében tárgysorozatba vet te a javaslatot, valamint 18 igen és 7 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta. A vita nyilván elsősorban a javaslat alkotmányossága körül folyt. Hozzáteszem, hogy nehéz egyszerre megítélni a javaslat különböző elemeinek az alkotmányosságát, hiszen négy különféle büntetőjogi rendelkezés kerül egy törvényjavaslatba, így különkülön kell megítélni ezeknek az alkotmányossági kérdéseit, bár kétségtelen, végső soron mind a köztársasági elnök, mind pedig a képviselők is egyszerre fogják majd megítél ni, hogy vajon alkotmányossági szempontból életbe léphete ez a törvény. A középmértékes büntetés visszaállításánál alkotmányossági szempontok azért nem merültek fel, és nem is merülhetnek fel, mert ezt a kérdést az Alkotmánybíróság má r egyszer megvizsgálta, és elutasította a beadványt, amelyben a hatályos törvény alkotmányosságát kifogásolták, és a megsemmisítését kérték, tehát ez a része a javaslatnak alkotmányosan nehezen támadható. Más szakmai vita van ezzel kapcsolatban, de ezt maj d érintem a felszólalásomban. (18.20)
