Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
361 A Büntető Törvénykön yvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Lázár János, Kósa Lajos, Balsai István, Fidesz, Rubovszky György, KDNP, képviselők önálló indítványát T/25. számon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Emlékeztetem önöket, hogy a napirend módosítása során az Országgyűlés elfogadta az előterjesztés vezérszónoki rendben történő tárgyalását, és az elnök meghatározta a felszólalási időkereteket. Ennek alapján 25 perces időkeretben adom meg a szót Balsai István úrnak, a napirendi pont előadójának. Képviselő úr, öné a szó. DR. B ALSAI ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a büntető törvénykönyvet négy ponton érinti. Egyik sem ismeretlen, már ami a FideszKDNP álláspontját illeti ezekben a kérdésekben, hiszen ezek közül a legutolsó kivételével valamennyi magán viseli a Házban benyújtott indítványok vagy legalább elhangzott álláspontok markáns fideszes jellegét. Illetőleg az egyik javaslat, amellyel kezdeném, tulajdonképpen helyreállít egy jogintézményt a Btk.ban, amely 1999 és 2003 márciusa között megvalósult. Kezdjük ezzel! A büntető törvénykönyvnek az a rendelkezése, amely a - szakzsargonnal - középmértékes büntetés visszaállítását jelenti, azt tartalmazza, hogy a szabadságvesztéssel fe nyegetett bűncselekmények tekintetében a büntető törvénykönyvben tólig meghatározott büntetési tételek közül a bírónak, az eljáró bírónak a tólig határ között szereplő évek számának a felével meg kell növelnie a legkisebb büntetést. Tehát ha 28 évig ter jedő szabadságvesztéssel fenyegetnek egy cselekményt, akkor a 2 és a 8 különbözete 6, annak a fele 3, tehát 5 évet kell kiszabni a szabadságvesztés legkisebb tételeként. Ez természetesen nem érinti a bíró egyéb lehetőségeit, hiszen a büntető törvénykönyv r endszerében számos lehetőség van a mérlegelési jogkör és a bűnösségi körülmények figyelembevételére, az elkövetési körülmények figyelembevételére, a különböző enyhítő vagy módosító tényezők figyelembevételére és ennek kapcsán a büntetés kiszabására. Szeret ném elmondani, hogy ez az intézmény az 1998as bevezetésekor - tehát az első Fideszkormány vezette ezt be az akkor is már indokolt, a közrend és a közbiztonság mellett szándékozott egyik intézkedésként - igen nagy visszhangot keltett. Két nagy kritikai - hogy is mondjam? - jogászcsoportja volt a kritikusoknak: az ügyvédek, ami természetes, a büntetőügyvédek természetesen nem örültek ennek, de ez legyen az ő dolguk; és ami meglepő volt, és talán majd ennek a javaslatnak a kapcsán is fel fog merülni, a jogal kalmazó bírók részéről, a büntetőbírák, a büntetőszakos bírák részéről érte akkor a javaslatot kifogás. Akkor is leszögeztük, úgy emlékszem, és most is megismételjük, hogy a bírók jogalkalmazók. A bírói függetlenség természetesen az egész bírói hatalmat, a z úgynevezett montesquieui hatalommegosztás alapján a harmadik hatalmi ágat megilleti természetesen, de a törvényhozást is megilleti az a jog, hogy a bírák számára irányadó törvényt a programjukban és az Országgyűlésben többségi álláspontként leszögezve me gváltoztassák, így vagy úgy járjanak el, ha meggyőződésük szerint erre szükség van. Természetesen ennek is van korlátja, hiszen elméletileg a törvényhozásnak ilyen értelemben az Alkotmánybíróság korlátot jelenthetne, vagy éppen olyan nemzetközi egyezmények vannak, hogy mondjuk, a botbüntetést vagy a saríja törvénykezést nem lehetne bevezetni, de azt, hogy a szabadságvesztés egyébként a Btk.ban meglévő mértékét milyen formában lehet figyelembe venni,
