Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
336 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném elismerésemet kifeje zni a határozati javaslatot benyújtó képviselőtársaimnak. Ez egy fontos pillanat. Én magam - hasonlóan az előttem szóló képviselőtársamhoz - eléggé meghatottan vettem azt, hogy lehetőségünk van arra, hogy négy év után a 2006. őszi jogtiprás, jogsértéssoro zatról alkotott jóvátételi határozati javaslat megtárgyalásának a részesei legyünk. Eljött az ideje a tiszta beszédnek, eljött az ideje a szembenézésnek. Enélkül a magyar demokrácia nem lesz megújítható. Egy dologban feltétlenül egyet kell értenem szociali sta képviselőtársammal: valóban jó volna száműzni a pártpolitikát ennek a javaslatnak a vitájából. Ehhez egyetlenegy dolog szükséges, hogy azok, akik felelősek azért, ami 2006. augusztus 20án és 2006 őszén történt, kérjenek bocsánatot. (Taps a Fidesz, a K DNP, a Jobbik és az LMP soraiban.) Évszázadok óta az állammal szemben két nagy elvárás fogalmazódik meg. Az egyik: legyen képes arra, hogy polgárait, a területén élő, tartózkodó személyeket védje meg, vagy legalábbis tegyen kísérletet arra, hogy megvédje a különböző el nem hárítható csapásoktól. A másik nagy elvárás, legalábbis az elmúlt pár száz évben Európában, hogy az állam addig járhat el, ameddig nem sérti polgárai alapvető jogait. És elvárás az is, hogy az állam minden esetben, amikor korlátozza a ter ületén tartózkodó emberek jogait, adjon világosan számot a jogkorlátozás indokáról és arányosságáról. Ennyiben valóban összefügg - de nemcsak ennyiben, hanem a politikai háttér tekintetében is - az a két esemény, amivel ez a határozati javaslat foglalkozik . De természetesen a két esemény - tehát 2006. augusztus 20a és a 2006. őszi rendőri jogsértéssorozat - nem ugyanaz. 2006. augusztus 20án, amikor az első hangok megszólaltak arra vonatkozólag, hogy a kormány nem tett meg mindent a polgárok biztonsága érd ekében, az a felelet jött, csak nem képzelik azt, hogy a kormány felelős a viharért is. Ez mérhetetlen cinizmus. Nyilvánvaló, hogy senki komoly ember nem gondolta akkor sem, hogy a természeti csapásokért bármilyen kormány vagy önkormányzat felelős lenne. D e az igenis elvárható, hogy a rendelkezésre álló infrastrukturális és szervezési eszközökkel a felelős szervek - legyen szó a Fővárosi Önkormányzatról vagy a Magyar Köztársaság kormányáról - tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a lehető legkisebb sér elem érje azokat a polgárokat, akiket egyébként a magyar állam hívott a magyar államiság ünnepén ünnepelni Budapest utcáira. Ez nem történt meg. (16.10) Rendelkezésére állt volt akkor a Fővárosi Önkormányzatnak és a magyar államnak, hogy megfelelő módon tá jékoztassa a polgárokat arról, hogy veszélyhelyzetben mit kell csinálni, erre van megfelelő apparátus, van megfelelő infrastruktúra. Ez a tájékoztatás nem történt meg. Természetesen nem állíthatjuk azt, hogy ha a kötelességét teljesíti akkor az állam, ille tve az egyéb védelmi szervek, akkor nem történnek halálesetek, de azt el lehetne mondani, hogy a politikai közösség szervei minden tőlük telhetőt megtettek. És nemcsak arról van szó, hogy a szükséges tájékoztatást nem kapták meg a pánikba esett polgárok Bu dapest utcáin, a Dunaparton, hanem az a minimum sem történt meg, hogy akkor, amikor ez a természeti csapás lesújtott Budapestre, akkor például a tűzijátékot leállították volna, például a világítást biztosították volna annak a milliónyi vagy több százezres tömegnek, amelyet egyébként a magyar állam szervei hívtak Budapest utcáira, ünnepelni a magyar államiságot. Ellenben az történt, hogy miután bekövetkezett a természeti csapás, a bulvársajtóból tudhatjuk, hogy az egyik felelős kormányzati személy, Ujhelyi István, aki a katasztrófavédelemért is felelős államtitkár volt, azzal dicsekedett, hogy ő nagyon gyorsan elhagyta a Dunapartot. Egyetlenegy felelős állami vezető volt, aki kötelességének érezte azt, hogy tájékozódjon arról, hogy mi történik Budapest utcá in: ez Sólyom László köztársasági elnök volt este 11kor a budai Várban. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiból.) Ezt követően a magyar kormány vezetője legalább 24 órán keresztül nem tartotta fontosnak azt, hogy beszámoljon arról, mit tett, m it tehetett volna vagy mit fog tenni a katasztrófával, illetve az
