Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HEGEDŰS TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
32 ilyen típusú apró reform, ez alapvető igény. Ez is a jelzése lenne annak, hogy igaz, hogy húsz év után ezt a részt tudomásul véve, de nem elfogadva egy új úton indulunk el. Nagyon sokan, alkalmanként mi is félünk attól, hogy egy ilyen kétharmados többséggel ez a koalíció ho gyan fog élni, vajon nem önös pártérdeke alapján formáljae át a legfontosabb törvényeket, akár az alaptörvényt. De ehhez képest mégis azt mondom most a Jobbik nevében, hogy ez a kétharmad arra ad önöknek lehetőséget, hogy ideológiailag teljesen ellentétes parlamenti pártok nélkül most vállalják és tegyék meg, amire meggyőződésünk szerint szükség van, hogy egy új korszak kezdődjön el ebben a ciklusban (Taps a Jobbik soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.) , és ehhez a Jobbik Magyarországért Mozgalom a maga 47 képviselőjének támogatásával tud hozzájárulni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Hegedűs Tamás ké pviselő úrnak. HEGEDŰS TAMÁS , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a kormányzati struktúrával és a jogállással kapcsolatos előterjesztések általános vitájában elmondanám a szakmai és politikai észr evételeimet, hadd szögezzem le az elején, ami ma már többször többek által, többek részéről elhangzott, hogy a kormányzati struktúra kialakítása, az egyes minisztériumok meghatározása, a felelősségi szintek és területek kialakítása természetesen a kormányz ó többség feladata és felelőssége. A szokásjognak és a józan észnek megfelelően támogatni fogjuk ezt az előterjesztést annak elismeréseként, hogy a kormánynak értelemszerűen joga van meghatározni saját munkaszervezetét. Megtesszük ugyanakkor kritikai észre vételeinket is, és ezt talán még Rétvári Bence képviselőtársam sem veszi zokon, amelyek az új struktúrával kapcsolatosak, hiszen korántsem látunk megnyugtatónak minden kérdést ezzel kapcsolatban. Mindenekelőtt azt emelném ki, amit feltétlenül üdvözlendőnek tartunk, ez pedig a közigazgatási államtitkári poszt visszaállítása, és ennek különválasztása a politikai vezető tisztségektől. Ennek a tisztségnek a megszüntetése az egyik legnagyobb szakmai hibája volt az előző kormányoknak, legalábbis a közigazgatás te rületén, merthogy hibák ezen kívül is voltak természetesen, és voltak bűnök is. A tisztség megszüntetése sok esetben döntésképtelenséget eredményezett, amit az egyes minisztériumok különféle hibrid megoldásokkal igyekeztek orvosolni, ami viszont a kormányz ati működés átláthatóságát és egységességét veszélyeztette. Ez a lépés tehát az elmúlt években teljesen szétzilált közigazgatás normalizálása irányába hat. Ugyanígy helyeseljük azt is, ha az amúgy is buta szóviccekre okot adó szakállamtitkári megnevezés - ha megengednek egy faviccet, hogy ha van szakállamtitkár, akkor joggal merülhet fel a kérdés, miért nincs bajszomtitkár is, zárójel bezárva , ha tehát ez a megnevezés visszaváltozik a régebben szokásos helyettes államtitkárra. Ez szintén józan konzervativ izmusra utal a normalizálás érdekében. De lássuk mindazt, amit kritikusnak tartunk, amely változások nehézséget okozhatnak a jövőbeli kormányzati működésben. Ezzel együtt jelezzük a hiányérzetünket is részben olyan kérdésekben, amelyeknek megválaszolása ne m feltétlenül ennek a jogszabálynak a feladata, de továbbgondolásuk a most előterjesztett javaslatok tükrében feltétlenül indokolt. A beterjesztett két törvénymódosítási javaslat minden korábbinál koncentráltabb struktúrát hoz létre. A koncentráció mellett sok érv hozható fel, de az aggályok is jogosak. Megtakarításról aligha beszélhetünk, hiszen legfeljebb egyegy miniszter fizetése és egyéb apanázsa válik feleslegessé. Az apparátus ettől még ugyanakkora marad, és ugyanott fog dolgozni, tehát sem létszámba n, sem elhelyezésben nem jelent az összevonás olcsóbb államot.
