Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik):
271 Két olyan pontot szeretnék előhozni, amit a törvénytervezet tanulmányozása alatt találtunk, találtam, amire mindenféleképpen fel szeretném hívni a figyelmet. Mivel jómagam egy olyan szervezetnek vagyok a vezetője, ami szerte a Kárpátm edencében működik - a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom , és emiatt a Kárpátmedence minden részéről van tapasztalatunk, hogy az ott élő magyarok - akár szórványban élnek, akár tömbben , milyen problémákkal küzdenek, ezért van arra rálátásom, van rál átásunk mint szervezetnek, hogy például az önök által a magyar nyelvtudáshoz kötött igazolást hogy szerzi meg, hogyan igazolja majd a leendő magyar állampolgár, hogy tudja a magyar nyelvet. Ez egy kicsit nehéz a szórványmagyarság olyan részeinél, ahol önhi bájukon kívül nem tudnak magyarul. Szávay képviselőtársam említette a csángó magyarokat, de említhetnénk KrassóSzörény vármegyét, a délerdélyi részek nagyon sok faluját, említhetném a Délvidék olyan részeit, ahol, higgyék el, rengeteg olyan magyar ember van, aki önhibáján kívül nem tud magyarul, mert például vegyes házasságban született, olyan szülőktől, akik feladták az identitásukat már régen, viszont ő ragaszkodna a magyar nemzethez, a magyar nemzethez szeretne tartozni. Ne taszítsuk el azzal, hogy mon djuk, olyan szintű magyar nyelvtudást kérünk tőle, amit esetleg nem tud teljesíteni. Tisztelettel kérem majd a fideszes képviselőktől is, hogy ezt vegyék figyelembe. Meg szeretném kérdezni például majd önöket, hogy milyen nyelvtudásra, milyen szintű nyelvt udásra gondoltak. Hallottam már itt, hogy társalgási szintű s a többi. Ez eléggé sértő is lehet, mondjuk, olyan embereknek, akik a Szerémségben élnek például, és semmilyen lehetőségük nincs arra, hogy megtanuljanak rendesen magyarul, és pontosan mi adnánk meg abból a lehetőséget nekik, hogy nem kérjük előre tőlük ezt, hanem megbízunk bennük és megadjuk a lehetőséget. Higgyék el, amikor az állampolgárság, a magyar útlevél a kezükben lesz, öt év múlva nem lesz gond a magyar Miatyánkkal. Válaszolnék Varga képv iselőtársamnak erre a felvetésére. Higgye el, hogy vannak olyan emberek, akik a szívükben magyarok, de nem tudnak elmondani egy Miatyánkot magyarul. Sajnos, ez a szórványmagyarokra is igaz, illetve a kanadai és amerikai vagy ausztrál emigrációban élő, mond juk, harmadik generációs fiatalokra meg végképp igaz. Rengeteg olyannal találkoztam, akik nagyonnagyon szeretnek minket, szeretnének a magyar nemzethez tartozni, érdekli őket a magyar közélet, érdekli a magyar nemzet sorsa, csak mondjuk, ezt angolul olvas sák el. Vannak ilyen érdekes dolgok, és higgye el, képviselőtársam, hogy aki benne van ebben a közösségben, tehát sokat jár akár a szórványba, akár az emigrációba, vagy tartja velük a kapcsolatot, tudja, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet, hogy csak az ké r majd magyar állampolgárságot, aki tökéletesen beszél magyarul, vagy el tud mondani egy Miatyánkot magyarul. Adjuk meg nekik a lehetőséget! Van még egy másik nagyon fontos dolog, amire fel szeretném hívni a figyelmet. Benne van ebben a törvénytervezetben - idézem , hogy miniszteri véleményt kérhet többek között a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól a magyar fél. Azt a kérdést szeretném feltenni, hogy pontosan ki fogja feltenni ezt a kérdést, és ugyanolyan mérvadó lesze a szerb, rom án és szlovák titkosszolgálat véleménye, mint mondjuk az ottani magyar szervezetek véleménye vagy ezt hogy gondolták. Mert ez nagyon érdekes kérdés. Nem tudom, hogy önök közül hányan találkoztak már vagy hányan szenvedték meg a szerb, román és szlovák titk osszolgálat módszereit. Nekem sajnos volt már szerencsém benne, illetve nagyon sok olyan határon túli ismerősöm van, akit folyamatosan zaklatnak ezek az említett titkosszolgálatok. Az én számításom szerint több száz vagy esetleg több ezer olyan határon túl i társunk vagy testvérünk lehet, akinek többek között esetleg azért nem javasolja majd az illetékes nemzetbiztonság, hogy a magyar fél megadja az állampolgárságot, mert esetleg túlságosan nemzetinek vagy túlságosan magyarnak tartja. Gondolok itt akár a Hat vannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjaira, de mondhatnám bármelyik nemzeti szervezetet az elszakított területeken, akik működnek, több civil szervezetet. Mert például Délvidéken egy újonnan alakult magyar párt, a Magyar Remény Mozgalom éppen azzal küzd, hogy a szerb belügyminiszter fenyegeti őket
