Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - NYAKÓ ISTVÁN, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
242 Jobbik padsoraiban.) , és bízom abban, hogy a Magyar Szocialista Párt megragadja azt a lehetőséget, hogy ennek a törvénynek a támogatásával a Szocialista Párt visszatérhessen a kons zenzusos magyar nemzetpolitikához. (Lázár János: Gyurcsány hol van? - Dr. Vadai Ágnes: Írjad fel! Úgyis azt szoktátok csinálni!) Hölgyeim és Uraim! A külhoni magyarok mit szólnak a kettős állampolgárságról szóló törvényhez? Mit szólnak ők? Meghatónak érze m azt, hogy Nyakó István aggódik a határon túli magyarok véleménye tekintetében, hogy milyen hatással lesz a határon túli magyarokra ez a jogszabály. Úgy gondolom, hogy megfelelően eligazítja a Szocialista Pártot, Nyakó urat az, ha fellapozzák a 2004. nove mberben megtartott utolsó Magyar Állandó Értekezlet ülését: ott minden határon túli magyar szervezet és minden magyar parlamenti párt egyöntetűen aláírta, hogy támogatjuk a kettős állampolgárság megadását, két kivétellel, az akkori két kormánypárt kivételé vel. Ezt követően nem is hívta össze aztán a magyar miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezletet. Dokumentum van róla; azt gondolom, hogy nem túlságosan nehéz előkeresni ezt a dokumentumot. De vizsgáljuk meg azt, hogy milyen hatással van a határon túli mag yarokra a kettős állampolgárság szociológiai és politikai értelemben, mert ez egy fontos kérdés. Tíz esztendővel ezelőtt nagyon sok érv hangzott el a kettős állampolgárság ellen a mi berkeinkben is, hiszen tartottunk attól, hogy az elvándorlást drámai mért ékben felgyorsítaná a kettős állampolgárság megalkotása, és úgy gondolom, hogy megalapozottak voltak ezek a félelmek. Biztos vagyok benne, hogy tíz évvel ezelőtt valóban nagyon nagy arányú elvándorlást eredményezett volna a határon túli magyar területekről Magyarországra, reális volt ez a félelem, de azt hiszem, eltelt tíz esztendő, és alapvetően megváltoztak ezek a szociológiai tendenciák. Ha a határon túl vagyunk, akkor azt hallhatjuk, hogy aki akart, az elment. Nyilvánvalóan jó lenne felméréseket látni e tekintetben, de én meg merném még azt is kockáztatni, tisztelt Ház, hogy az elvándorlás tekintetében lehet, hogy a kettős állampolgárság nemhogy felgyorsítja, hanem éppen csökkenti az elvándorlási hajlandóságot, mert növeli a határon túli magyarok körében a biztonságérzetet, a mindennapi, hétköznapi biztonságérzetet, és ezáltal lehet, hogy egy éppen ellentétes, szülőföldön való maradást segítő hatást fogunk tudni kiváltani szociológiai értelemben ezzel a jogszabállyal. (20.50) Egy másik nagyon fontos dilem ma és kérdés volt, hogy hogyan érinti ez a határon túli magyarok alapvető stratégiai politikai célkitűzéseit, hogyan érinti az autonómiát a kettős állampolgárság megadása. Lehete, nem paradoxone az, hogy mi majd autonómiát fogunk követelni a szomszédos á llamokban kettős állampolgároknak? Azt gondolom, hogy nem mehetünk el túlságosan egyszerűen ezek mellett az aggodalmak mellett, megalapozottak ezek, és legalábbis formállogikailag mindenféleképpen. Úgy vélem, hölgyeim és uraim, hogy ugyanakkor tisztáznunk érdemes, alapvetően a határon túli magyarság számára a megmaradásnak két garanciája van. Az egyik garanciája egy erősödő nemzeti integráció, egy határokon átívelő nemzeti integráció. Erről szól a kettős állampolgárság. A másik előfeltétel viszont a jogaikn ak, az alapvető életkörülményeiknek a megnyugtató rendezése azokban az államokban, amelyekben élnek, és erről szól az autonómia. Úgy gondolom, hogy a két célkitűzés, az autonómia és a kettős állampolgárság nagyon is megfér egymás mellett, adott esetben seg ítheti az érvényesülését, hiszen az autonómia, az a lakóhely szerinti állam irányában megfogalmazódó követelése a határon túli magyaroknak, míg az állampolgárságot értelemszerűen a magyar államtól várhatják a határon túli magyarok. Tehát az autonómia és a kettős állampolgárság nem gyengíti, hanem meggyőződésünk szerint erősíti egymást, és ennek tükröződnie kell a nemzeti elkötelezettségű kormány politikájában is. Hölgyeim és Uraim! A harmadik kérdés, mit hozhat Magyarországnak, mit hozhat KisMagyarországna k a kettős állampolgárság. Úgy gondolom, hogy 2004. december 5ét követően nem lehet kétséges az, hogy az 52 százalékos egyértelmű többségi akarat azt jelzi, azt követeli meg a
