Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - NYAKÓ ISTVÁN, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
243 Magyar Országgyűléstől, hogy hajtsa végre a Magyar Országgyűlés azt a népakarat ot, ami 2004. december 5én az 52 százalékos többségben megnyilvánult. Nem lehet kérdéses tehát ez. Ugyanakkor én bízom abban, hogy az a nemzeti fordulat, amiről beszélünk, visszafelé is hatni fog. Hatni fog a magyar államigazgatásra, hatni fog a magyar di plomáciára. Ugyanis a magyar államnak az egész nemzetet kell szolgálnia, a külhoni magyarok nem szegény rokonok, nem kolonc az ország nyakán, nem biztonsági kockázat, nem feketéző idénymunkás, hanem magyar állampolgárok lesznek, mégpedig egyenrangú magyar állampolgárok lesznek a külhoni magyarok mivelünk. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.) S ha ők egyenrangúak lesznek mivelünk, akkor úgy gondolom, hogy megkezdődhet a magyar államigazgatásban az a nemzeti integrációs politika, amely az elm últ esztendőkben talán pont azért nem teljesedhetett ki, akár a polgári kormányok időszakában sem, mert nem voltak egyenrangú magyar állampolgárok a határon túli magyarok. Úgy gondolom, hogy a magyar állampolgárság intézményére épülhet rá a határokon átíve lő nemzeti integrációs politika az egyes ágazatok tekintetében is. A harmadik megjegyzésem: mit hozhat Magyarország számára a kettős állampolgárság? Létrejöhet egy olyan összmagyar intézmény a kettős állampolgárságon, az állampolgárság intézményén keresztü l, amely világossá teszi azt, hogy a 15 milliós magyarság állama, a magyar állam az állampolgárság intézményén keresztül fogja tudni elérni a jövőben, első alkalommal a történelmünk során, öt kontinens magyarságát. Azt hiszem, hogy egy felbecsülhetetlen le hetőséget hordoz, ha tovatekintünk a Kárpátmedencén, és az egész világmagyarságra tekintettel gondolkodunk az állampolgárság hatásáról, a magyar gazdaság, a magyar tudomány, a magyar szellemi élet egészen egyedülálló energiákat lesz képes felszabadítani, ha sikertörténetet sikerül faragnunk a kettős állampolgárság intézményének a megteremtéséből. Hölgyeim és Uraim! Befejezésül pedig engedjék meg, hogy a nemzetközi vonatkozásokra röviden kitérjek. Európai jogállami megoldás vagy pedig biztonsági fenyegetés a kettős állampolgárság? Szögezzünk le néhány dolgot! A külhoni állampolgárság általános elfogadott jogintézmény, az állami szuverenitás nélkülözhetetlen tartozéka, világossá tettük, hogy nem tömegesen adnánk meg - ami valóban ellentétben állna a nemzetköz i jogi elvárásokkal , hanem egyénileg nyitjuk meg a magyar állampolgárság megszerzésének a lehetőségét. Világossá tettük azt is, hogy egy diszkriminációt kívánunk megszüntetni külföldi magyar és külföldi magyar között, nem új jogintézményt hozunk létre, h iszen eddig is voltak külföldi magyarok, de voltak olyan külföldi magyarok, akiknek lehetett, és voltak olyan külföldi magyarok, akiknek nem lehetett magyar állampolgársága. Tehát diszkriminációt szüntetünk meg. Harmadsorban a kedvezményes visszahonosításs al megszüntetünk egy szubjektív etnikai elvet a honosítási eljárásban, és objektív kritériumokat. Tehát a felmenők állampolgárságát, illetőleg a nyelvtudást határozzuk meg, és egy világos, tiszta jogi helyzetet teremtünk ilyen értelemben a kedvezményes áll ampolgárság megszerzése tekintetében. Azt hiszem, erre a nemzetközi partnereink ugyanúgy, mint ahogy a potenciális jogalanyok és az összes jogorvoslati miegymás vonatkozásban számítanak. Negyedszer: általános a külhoni állampolgárság intézménye a szomszéda ink körében a szerbeknél, a horvátoknál, a szlovéneknél, a románoknál, a szlovákoknál, tehát öt szomszédunknál a külhoni állampolgárság jogintézménye egészen bevett és gyakorlat. Így a reciprocitás elve alapján Magyarország bevezetheti ezen viszonylatokban teljesen természetszerűleg a kedvezményes állampolgárságot. Természetesen nyitottak vagyunk a párbeszédre most is, hiszen Martonyi János már az osztrák, a szerb, a szlovák, a horvát és az ukrán partnerével egyeztetett ebben a kérdésben, de továbbra is nyi tottak leszünk a végrehajtási rendeletek megalkotásának a folyamatában is, hiszen szomszédainkkal egy együttműködésben, egy új KözépEurópa építésében vagyunk érdekeltek, és
