Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
224 vagyonnak legértékesebb darabja ez a ház, ahol mi vagyunk. Tessék mondani, ennek leh et adni pénzben kifejezhető értéket? Nyilván nem lehet, csak eszmei értéket, mondjuk, egy aranykoronát vagy egy aranyforintot. Viszont nagyon fontos a kincstári vagyonnak a naturális számbavétele, ami szintén hiányzik. Nem tudja a magyar állam, nem tudja a magyar állampolgár azt, hogy a Magyar Köztársaságnak hány hold földje, hány hektár erdeje, nemzeti parkja, közútja, közhídja és egyebe van. Nincs számba véve, nincs az a bizonyos vagyonkataszter elkészítve a mai napig, amiről itt már korábban szó esett. A z érem másik oldalát tekintve pedig azt szeretném hangsúlyozni, hogy a pénzbeni számbavételnek sincs sok haszna, hogyha nem a valós értéket fejezi ki az a számviteli nyilvántartási érték. Mert tessék mondani, mennyit ér a Magyar Államvasutak Részvénytársas ág azzal a hatalmas adósságtömeggel és azzal az amortizálódott állóeszközparkkal, amivel működni kénytelen? (18.00) Vajon mennyit ér? Mennyi ennek a valós piaci értéke? Biztos, hogy nem az, amit a MÁVnak a pénzügyi beszámolójában az eszközök között kimuta tnak. Tehát ezekre a kérdésekre kellene választ adnia egy olyan számviteli törvénynek, ami hiányzik. Ezért tisztelettel arra hívom föl az előterjesztők figyelmét, hogy dolgoztassanak ki egy olyan előterjesztést, dolgozzanak ki egy olyan államszámviteli tör vényjavaslatot, ami garanciája lehet annak, hogy ezt a törvényt, amit most tárgyalunk, valóban végre lehessen hajtani. Egy törvénynek nem sok értelme van, ha végrehajthatatlan, ellenőrizhetetlen. Mi nem azért vagyunk itt, csak azért, hogy törvényeket hozzu nk, alkossunk, hanem azért is, hogy a törvény végrehajtásának a feltételeit megteremtsük és az ellenőrzését biztosítsuk. A parlament funkciója kettős: törvényhozás és ellenőrzés. Ez egy nagyon féloldalas működési mechanizmus. Ez a magyar parlament évente k özel száz törvényt hoz és törvénymódosítást hoz létre. Jók ezek a törvények? Jellemzően vagy sajnos többségükben nem. Nem utolsósorban azért, mert ilyen rapid módon alkotunk törvényeket, ahogy mi azt most csináljuk, szóval kialvatlanul, fáradtan. De most n em panaszkodni akarok, hanem azt mondani, hogy ezt a törvényt, amit most meg fog alkotni a parlamenti többség, akkor lehet végrehajtani, ha aláteszünk egy korrekt államszámviteli törvényt. A másik alapfeltétel - és még sorolhatnám a többit is, de többet ne m fogok mondani - az, hogy a számvevőszéki törvényünk elavult, sőt a helyzet még ennél is rosszabb, a hatályban levő magyar alkotmány VI. fejezete olyan előírásokat tartalmaz, hogy az Állami Számvevőszék alkotmánysértő módon működik. Kedves Képviselőtársai m! Ezt én minden alkalommal el fogom mondani, amikor lehetőséget kapok a hozzászólásra, mint egykor Cato konzul, hogy Karthagót el kell pusztítani. Minden alkalommal el fogom mondani, amíg szót kapok, hogy a Magyar Köztársaság Számvevőszéke alkotmánysértő módon működik, döntő mértékben a parlamenti mulasztás miatt, kisebb mértékben, valamilyen mértékben a saját problémái miatt, saját vezetési problémái miatt. Ezen változtatni kell, ha lesz új alkotmány, ha nem lesz új alkotmány. Lehetetlen helyzet, hogy egy olyan állami szervezet működik alkotmányellenesen, amely szervezetnek másokon számon kell kérni a törvények betartását. Ez abszurdum! Ez a számvevőszéki törvény, ami hatályban van, a rendszerváltás hajnalán született, 1989ben, és a lényegét tekintve ma i s ugyanaz. Én természetesen nem kárhoztatom az egykori törvényalkotókat, hiszen történelmietlen volna visszavetíteni a mai ismereteinket, hogy miért nem azok birtokában hoztak egy törvényt 1989 végén. De azóta nagyon sok minden történt, olyan törvények szü lettek, amik akkor nem voltak meg, például nem volt számviteli törvény, nem volt államháztartási törvény, nem volt jegybanki törvény, nem volt privatizációs törvény és így tovább. Beléptünk az Európai Unióba, ahol egészen más ellenőrzési filozófiákkal műkö dnek a számvevőszékek. Csak egyetlen példát hadd mondjak! Itt többen szóba hozták, főleg az MSZPs képviselőtársaim, hogy nehezményezik, hogy ez a törvényjavaslat nem tartalmazza már a Számvevőszéknek azt a feladatát, ami szerint neki kell javaslatot tenni e a többségi állami tulajdonú társaságok felügyelőbizottsági elnöki tisztségére. Kérem szépen, ez egy olyan magyar hungarikum vagy
