Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BÖDECS BARNA (Jobbik):
225 találmány, vagy nem tudom, minek nevezzem, a világon ilyenekkel a számvevőszékek sehol nem foglalkoznak. Ez egy személyzeti f eladat, ráadásul olyan értelemben személyzeti feladat, hogy nem is vizsgálja a Számvevőszék azokat a társaságokat, amelyeknek a felügyelőbizottsága élére valakit javasol. Ez egy teljesen lehetetlen feladat. Húsz év alatt nagyon sok olyan döntés született, hogy némi túlzással mondva, a Számvevőszék egyfajta karácsonyfa, amire mindenki ráakaszt valamit, minden parlament ráakasztott mindenféle feladatokat, és most már vagy húsz különböző törvény tartalmaz előírásokat a Számvevőszéknek egymással teljes ellentmo ndásban. Az államháztartási törvény kimondja azt, hogy az állam, a közpénzek ellenőre az Állami Számvevőszék, miközben a társadalombiztosítási alapoknak magánkönyvvizsgáló az auditora, lehetetlen helyzet, több ezer milliárd forintos közpénzt magánkönyvvizs gálók auditálnak. Hát a világon ilyen nincs! A világon 180 számvevőszék működik, nekem volt szerencsém több tucatot megismerni részleteiben, ezért nem sorolom azokat a kuriózumokat tovább, amikkel jellemezhető a magyar Számvevőszék működése, csak azt szere tném tisztelettel javasolni, tessék már egyszer, nézzük már meg húsz év után, hogy az az intézmény mire való. Ez nem olyan, már elnézést a hasonlatért, mint egy sarki italbolt, hogy bemegyek, azt rendelek egy nagyfröccsöt, mert éppen arra jártam. Most ez í gy néz ki. Befejezésként hadd hívjam fel a tisztelt figyelmüket arra, hogy a Számvevőszéknek nincs fél éve elnöke, nyolc éve nincsenek alelnökei. Ez, tisztelettel jelentem, ennek a Háznak a mulasztása. Ezt a mulasztást mielőbb föl kell számolni. Örömmel je lenthetem, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság első ülésén a bizottság egyetértett azzal a javaslatommal, miszerint kezdeményezzük a házbizottságnál azt, hogy mielőbb hozzon egy határozati javaslatot a Ház elé, amelynek a nyomán megalakítható l esz a Számvevőszék választott vezetőit jelölő bizottság, amely aztán, remélve azt, hogy talál alkalmas személyt, mielőbb megválasztja a Számvevőszék elnökét, és akkor majd jó esély lehet arra, hogy ilyen és hasonló törvényeket végre lehet hajtani, és ellen őrizni lehet a parlamentnek a kormány tevékenységét, mert hiszen a viszony egyértelmű Montesquieu óta, hogy a parlamentnek van neki felelősséggel tartozó kormánya és nem fordítva. Még akkor is így van, ha egyébként a gyakorlatban természetesnek mondható, h ogy a mindenkori kormány mindenkor számíthat az őt támogató parlamenti többségére. Ez már a mindenkori parlament politikai felelőssége, hogy minden határon túl hajlandóe támogatni a kormány gazdálkodását, vagy egy ponton azt mondja, hogy a politikai bizal mat akkor innentől kezdve már talán nem tartom fönn. Tisztelt Országgyűlés! Két, azaz összesen kettő problémára hívtam föl a figyelmüket a törvényjavaslat kapcsán, és majd más alkalmakkor, ha megengedik majd, fogom folytatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm képviselő úr hozzászólását. Kétperces hozzászólásra ketten jelentkeztek, elsőként megadom a szót Bödecs Barnának, a Jobbik képviselőjének. BÖDECS BARNA (Jobbik) : Tisztelt Képviselőtársaim! A vagyong azdálkodási törvény kapcsán szeretnék néhány gondolatot elmondani. A törvény ugyanis a meglévő vagyonnal való gazdálkodás újraszabályozásáról szól, mint ahogy az elmúlt években mindig is csak erről volt szó, legfeljebb arról vitatkoztunk, hogy mi marad tar tósan állami tulajdonban, mi az, ami olyan üzleti jellegű vagyon, ami még privatizálható. Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Országgyűlésnek és az új magyar kormánynak a jövőbeni vagyongazdálkodási stratégia keretében a vagyongyarapításról is elképzelést kellene alkotnia. Milyen területeken, milyen célokat tűz ki a magyar állam az állami vagyon gyarapítására? Mi a célunk a közszolgáltatások jövőbeni ellátásával, különösen akkor, ha egyes területeken ezek a közszolgáltatások privatizált formában nem jól, avagy a l akosság számára megfizethetetlen módon működnek? Melyek azok a területek, ahol cél az állami, önkormányzati vagyon növelése, foglalkoztatási, ellátásbiztonsági okokból?
