Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről s... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
182 parkoltatás, ille tve a parkolóhelyek meghatározása kapcsán. Nyilván ezeket a részletes vitában egyeztetni kell. De még egyszer szeretném elmondani a lényeget és a konklúziót, és ezért nincs a bizottság részéről ellenzéki vélemény sem külön, mert egyhangúlag a bizottság ált alános vitára alkalmasnak találta ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Láng képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben. Ezek közben kétperces fe lszólalásokra nincsen lehetőség. Elsőként megadom a szót György István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. GYÖRGY ISTVÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szerencsésebb ké pviselőtársaink nap mint nap gyakorolhatják a parkolás műveletét, közben valószínűleg azért sok bosszúság éri őket, és amikor ekként cselekszenek, sokan talán nem gondolnak arra, hogy itt is egy jogviszony alakul azokban a pillanatokban, amikor ezt a művel etet végrehajtják, és amikor ezt a jogviszonyt valakinek szabályoznia kell, akkor mennyimennyi szempontra kell figyelemmel lennie. (14.30) Egyfelől a szolgáltatást igénybe vevő szempontjaira, másfelől a település közlekedésszervezési, közlekedésszabályozá si érdekeire és nem kevéssé lényeges kérdésként mindazokra a szabadságjogokra, amelyek a helyváltoztatás, a közlekedési szabadság, az egyéni szabadság jogait érinti. A képviselőtársaim közül nagyon sokan tudják, vagy talán mindenki, hogy a Magyar Köztársas ág Alkotmánybírósága hozott egy döntést, még tavaly november 18án, amivel hatályon kívül helyezte azokat a jogszabályokat, amelyek ennek a jogviszonynak a rendeletalkotási felhatalmazásait fogalmazták meg, így az önkormányzati törvény 63/A. § (1) bekezdés ének h) pontját és a közúti közlekedésről szóló törvény egy passzusát, mert úgy ítélte meg, hogy ezek a felhatalmazások nem elégítik ki az alkotmányosság követelményét, hiszen szűkszavúan és a jogbiztonság követelményeinek nem elegendő módon szabályozzák a zt a környezetet, amelyben egy ilyen jogi szabályozásra adott felhatalmazás az önkormányzati rendeletalkotáshoz feltétlenül szükséges. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak teljesítése érdekében még az előző parlament mandátumának idején elindult egy jogalkotó munka, amely hónapokon keresztül folyt, és nyilván ennek a munkának a tartalmi részeit semmi értelme nem lett volna kidobni. Éppen ezért a javaslattevők - ahogy én ezt végignéztem - a törvényjavaslatok megfogalmazása során nagyon sok elemet átem eltek már ebből az elkészült törvénytervezetből, bizonyos részeiben azonban változtattak rajta. Ilyen módon került sor arra, hogy két képviselőtársunk az alkotmánybírósági határozatnak való megfelelés érdekében benyújtotta a T/24. és T/27. sorszámon tárgys orozatba vett törvénytervezeteket. Ahhoz, hogy ezeknek a törvénytervezeteknek egy kicsit részletesebben érintve néhány szabályozási eleméről beszéljek, engedtessék meg itt, a tisztelt Ház előtt azon képviselők számára, akik kevésbé érdeklődnek ez iránt a t erület iránt, hogy néhány alapvetést elmondjak, amire a képviselőtársainknak, akik ezt a törvénytervezetet benyújtották, figyelemmel kellett lenniük. Az Alkotmánybíróság az önkormányzati törvénybeli felhatalmazást azért minősítette hiányosnak, mert a jogbi ztonság feltételeinek nem megfelelőnek ítélte ezt a szabályozást, nem tartalmazta a közlekedéssel összefüggő lényeges garanciákat, közvetlen és jelentős korlátozásokat, amelyeket az alkotmány 8. § (2) bekezdése értelmében mindenképpen törvényben kell szabá lyozni. Tehát
