Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről s... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
183 elégtelennek minősítette azt, hogy ezeket a szabályokat önkormányzati rendelet tartalmazta, hiszen garanciális jelentősége van annak, hogy ezeket a kérdéseket törvényben kell szabályozni. A szabad mozgáshoz, a helyváltoztatás szabadságához ka pcsolódóan az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mindezek magukban foglalják a járművön, a járművel és anélkül való helyváltoztatás, illetőleg a közlekedés szabadságát. Az Alkotmánybíróság azt is kifejtette, hogy a helyváltoztatás és azon belül a közlek edés szabadsága törvényi szintű szabályok előírásával más alapjog, illetve alkotmányos cél érdekében korlátozható. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlatát követve, a törvényi szabályozást a fentieken túl az is indokolja, hogy a közlekedés rendjének, bizto nságának biztosítására vonatkozóan állami feladat az említett alapjoggal szoros összefüggésben van. Az Alkotmánybíróság korábban is foglalkozott a parkolás kérdéseivel, és egy korábbi határozatában azt a jogviszonyt, amely kialakult az önkormányzati szabál yokat alkotó képviselőtestület és a parkolási szolgáltatást igénybe vevő között, ezt közjogi természetűnek minősítette. Egyben azt is rögzítette, hogy a közterület tulajdonosa, egyben a közút kezelője fenntartja a közutat, és a helyi közjószágnak minősülő közút közösségi hozzáférésének biztosítása érdekében kijelöli a parkolás lehetséges helyszíneit és használatának időtartamát, figyelemmel arra, hogy a közlekedés egyéb módjának akadályozása nélkül mindenki számára elérhetőek legyenek a közúton a közintézm ények és egyéb közfunkcióval bíró szolgáltatók. Az előírások, amelyek szükségképpen felmerülnek a forgalom rendjének kialakítása során, ahhoz szükségesek, hogy ne csak keveseknek, hanem mindenki számára biztosítható legyen ennek az alapjognak a gyakorlása. Említettem, hogy közjogi jogviszonyként aposztrofálta az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában ezt a kialakuló jogviszonyt, majd ezt némileg meghaladva és kiegészítve, figyelembe véve már a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatát, amely polgári jogi jogviszonyként értelmezte a parkolási szolgáltatást igénybe vevő és a szolgáltató cég között létrejövő jogi kapcsolatot, már egy háromoldalú jogviszonynak minősítette az Alkotmánybíróság maga is. Egyfelől az önkormányzat a s zereplője ennek a háromoldalú jogviszonynak, itt mint megrendelő, nyilván abban az esetben, ha egy általa megbízott társaság látja el a szolgáltatást, és ezzel a társasággal jogviszonyba kerülő, parkolási szolgáltatást igénybe vevő pedig egy polgári jogi j ogviszony alanya lesz. Maga a tervezet, amelyet képviselőtársaink benyújtottak, ezekre az alkotmánybírósági alapvetésekre és a legfelsőbb bírósági gyakorlatra is figyelemmel került megfogalmazásra. Elsőként az 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok ról szóló törvény módosításával összefüggésben nagyon fontos alapvetéseket rögzítenek a javaslatukban, hiszen a kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladatok közé besorolják a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől elzárt magánutakon, val amint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás, parkolás biztosításának kérdését. Az 1. és 2. § beemeli azon exemplifikatív felsorolási körbe, amelyek ezeket az alapfeladatokat felsorolják. Nyilván egy exemplifikatív fel sorolás nem kógens és nem teljes, de ez egy olyan fontos kérdés, hogy ennek a rögzítése ebben a felsorolásban mindenképpen indokolt és szükséges. Az önkormányzati törvény 9. §át egy újabb (5) bekezdéssel egészítik ki, és ennek igen komoly jelentősége van, szemben a korábbi parlamenti ciklusban beterjesztett törvénytervezettel, hogy itt rögzíti, hogy kizárólagosan önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy társulás láthatja el a törvényben szabályozottak szerint, és természetesen költségvetési szerv is. Nyilván a jogszabályoknak a helyi társadalmi viszonyok alakulására folyamatosan figyelemmel kell lenniük, és az a környezet, amely a közvéleményt borzolta itt az elmúlt hónapokban, akár a fővárosi közüzemi cégek kör üli botrányokra vagy a BKVbotrányokra utalok és az ezekkel kapcsolatos szerződéskötésekre, a külső szolgáltatók iránti bizalom megrendülésére, nyilván nem lehet azt mondani, hogy mindenki a törvénytelenség útján jár, de ez egy garanciális szabály, hogy kö ltségvetési szerv vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági
