Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről s... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója:
179 bizonyos területeken az emberek lerakják az autóikat, ahol még ingyenesen lehet parkolni, és onnantól kezdve indulnak el tömegközlekedéssel. Ezzel kvázi az utcákat használják a nem létező vagy csak kevés számban meglévő ingyenes P+R parkolók helyett. Ilyenkor nyilvánvaló, a helyben ott élők érdekei is azt diktálják, és az önkormányzatok érdekei is azt diktálják, hogy ezt a terhelést csökkenteni lehessen. Most erre megszabunk egy számot, ez a szám pedig arról szól, hogy 70 százalékos telítettség után lehet egyébként bevezetni a parkolási díjat és beemelni valamilyen területet parkolási övezetbe. Ez a 70 százalékos telítettség azonban nyilvánvalóan csak abban a formában érvényes, hogy addig, amíg ez nem következik be , nem lehet oda kiterjeszteni a parkolási területet, de itt már bizottsági vitákban is több helyen hallottam, hogy van arra nézve igény, hogy ez legyen egy olyan automatizmus, hogy ha viszont 70 százalék alá kerül, akkor automatikusan vonják ki azt a terül etet a parkolási övezetből. Én szeretném arra felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy ez csak látszólag logikus. Valójában egy jojóhoz vezetne, ami úgy néz ki, hogy az egyik fél évben, mondjuk, egy területen nagy számú parkoló autó megjelenik, mert add ig ott ingyenes volt a parkolás. Fél évig ott telített helyzet van, utána bevezetik a parkolási díjat, nyilvánvaló, hogy a díj következtében azok, akik eddig csak azért parkoltak ott, mert ingyen volt, már nem fogják ezt tenni, jelentősen, esetleg 70 száza lék alá esik a telítettség, azt követően fél év múlva eltörlik a díjat, és fél év múlva kezdődik az egész elölről. Ennek természetesen nemcsak társadalmi költségei, hanem anyagi költségei is vannak, gondolok itt a parkolásüzemeltetés megszervezésére, órák kitelepítésére, és még sorolhatnám. Én azt gondolom, ez ne lenne célszerű, ezért ezt az automatizmust nem alkalmazzuk. Egyébként megjegyzem, nyugateurópai országok, illetve nagyvárosok rendeleteiben sem alkalmazzák, hanem az történik, hogy lehetősége van arra az önkormányzatnak, itt is a törvényben lerögzítettek alapján, hogy bármikor felülvizsgálhatja egyébként egy területen egy parkolási övezet létét vagy nem létét. Ezt természetesen célszerű bizonyos időközönként tenni. Bécsben például az az ökölszabály , hogy ezt ötévenként teszik meg. Én azt gondolom, hogy éppen ezért azok a formai kellékek, amelyeket itt megfogalmaz a törvényjavaslat, elegendőek abból a szempontból, hogy a helyi önkormányzatok, illetve a főváros területén a Fővárosi Önkormányzat a rész letszabályokat a maga gondosságával megfelelően meg tudja fogalmazni és egyébként meg tudja alkotni. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék arról is beszélni, ami azt gondolom, hogy egy fontos dolog, és alapvetően a kétharmados önkormányzati törvényben található meg, hogy természetesen itt nemcsak a parkolással kapcsolatban, legalábbis a szűken vett felszíni közterületi parkolással kapcsolatban, hanem egyébként is az önkormányzati törvényben meg kellett oldanunk néhány problémát, amit többek között az Alkotmánybí róság döntése idézett elő. A régi önkormányzati törvényen belül az Alkotmánybíróság egy szakaszt megsemmisített, ami addig a felhatalmazást adta a Fővárosi Önkormányzatnak is, de egyébként más önkormányzatoknak is arra nézve, hogy a parkolási rendeleteiket megfogalmazzák. De ugyanebben a szakaszban volt például a közterületek szabályozására vonatkozó pont vagy éppenséggel a közterületfelügyeletek kialakításának és működtetésének a rendjére vonatkozó felhatalmazás is. Bár ezek nincsenek szoros összefüggésbe n a parkolással, de ezeket nyilvánvalóan vissza kell emelnünk ahhoz, hogy például a közterületek használatának a rendjére vonatkozóan törvényes szabályok tudjanak működni Magyarországon vagy a közterületfelügyeletek működésére vonatkozóan. Ezeket egyrészt maga a beterjesztett módosító indítvány megteszi. A másik oldalról szeretném jelezni, hogy például a közterületfelügyeletekre vonatkozóan a Fidesz képviselőcsoportja már nyújtott be olyan módosítót, amelyet majd szeretnének is támogatni, és kiegészíti mé g ezzel kapcsolatban ezt a kétharmados önkormányzati törvénymódosítást. (14.20) Ugyancsak van egy olyan passzusa, amelyik viszont kifejezetten arról rendelkezik, hogy lehetőséget nyit a mélygarázsok építése területén kialakult súlyos jogi problémákban. A s oproni