Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
18 Először a kisebb parlamentről! Navracsics képviselő úr felhánytorgatta nekünk azt, hogy hányszor utasítottuk el a Fidesz 200 fős parlamentre vonatkozó javaslatát, és ezt biztosan presztízsokokból tettük. Akkor hadd kérdezzem meg - és erre nyilván lesz lehetőség válaszolni a vitában : ugyancsak presztízsokokból utasította el a Fidesz annak idején az MSZPnek a 200 fős parlamentre vonatkozó javaslatát? Én azt gondolom, talán egyik sem igaz. Az igazság ott van, h ogy nem volt konszenzus a pártok között ebben a témában. A létszám csökkentése, azt gondolom, elsősorban szimbolikus intézkedés. Annak, hogy tízmillió, legalább tízmillió embert hány másik képvisel az Országgyűlésben, 100, 200 vagy 400, hát, olyan túl nagy jelentősége, azt gondolom, nincsen. Ha költségvetési kihatásait nézzük, egy számot szeretnék mondani, nagyságrendileg természetesen, hogy a költségvetési kiadásoknak az egyezred része az, ami a törvényhozás költsége összesen, a Parlament fűtését, az alkal mazottakat és az irodaház fenntartását is beleszámítva. Lehet, hogy ez csökkenthető 2030 százalékkal, de talán nem ez ennek a lényege. Azonban látnunk kell azt, hogy ha a társadalomban bármi miatt is komoly igény mutatkozik arra, hogy a képviselők létszám át csökkentsük, akkor ennek eleget kell tenni, ezt meg kell tenni, ez a mi véleményünk is. Ha ez bármennyire is a jogalkotói munka becsületét, a jogalkotói munka, az Országgyűlés presztízsének a helyreállítását szolgálja, meg kell lépni ezt. De megjegyzem, és itt a bizottsági vitában volt képviselőtársam, aki utalt arra, hogy a lakossági fórumokon ez volt az egyik központi téma, hogy a parlament kisebb legyen. Nyilván más lakossági fórumokon jártam, de azokon nem ez volt az elsődleges probléma, hanem a parl amenti stílus kérdése, az, hogy hivatalban levő miniszterelnökről olyan hangnemben beszéltek a képviselők, ahogy ezt tették, vagy miniszterekről, az, hogy alpári stílusban sikerült megnyilvánulni (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) , ez sokkal nagyobb problé ma volt, mint az, hogy 200 vagy 386 fő a Magyar Országgyűlésnek a létszáma. Tartalmi kérdés viszont az, hogy hogyan kerül be az a 200 vagy akárhány képviselő az Országgyűlésbe. A létszámmal nagyjából egyet tudunk érteni. Azonban a másik része a tartalmi ké rdés. Hadd mondjak egy nagyon aktuális példát. A Fidesz képviselőcsoportja a KDNPvel együtt ma 68 százalékát teszi ki az Országgyűlésnek. (Egy taps a Fidesz soraiból.) Meg lehet tapsolni, ez valóban tény. De a választópolgároknak - és itt most csak azokró l beszélek, akik részt vettek a szavazásban - mindössze 52 egész valahány tized százaléka szavazott a FideszKDNP listájára. (Zaj, közbeszólások a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Ez tény, tisztelt képviselőtársaim! Nem kívánom elvitatni az önök győzelmét, d e egy biztos, hogy ez jelzi azt az aránytalanságot, ami a választói akarat és az elnyert mandátumok között húzódik. Kíváncsiak lennénk arra, hogy vajon a Fidesz javaslata - amit mondom, átfutni sikerült ennyi idő alatt, hiszen ennyire veszik ők komolyan, ú gy tűnik, a parlamenti munkát - vajon ezt az aránytalanságot növelni kívánja vagy pedig csökkenteni kívánja. Éppen ezért az alkotmány módosítása körében képviselőtársaimmal beterjesztünk egy javaslatot, amely azzal egészítené ki a Fidesz által beterjesztet t törvénymódosító javaslatot, hogy az arányosság megteremtése az Országgyűlésnek kötelessége. Erre természetesen meglesz a szövegszerű javaslat. Másrészről, ha a Fidesz úgy gondolja, hogy a demokrácia jegyében az ellenzéki pártokkal és a társadalommal is t árgyalnia kell arról, hogy miként csökkentse az Országgyűlés majd a parlamenti képviselők létszámát, akkor hadd tegyem fel azt a kérdést, hogy vajon miért nem lehetett az alkotmánymódosítást a választójogi törvénnyel együtt benyújtani. És hosszú idő óta, d e először egyetértek egyébként Schiffer képviselőtársammal, én is így gondolom, a tárgyalások eredményeként meg lehetett volna ezt tenni, nem kellett volna elémenni a dolognak. A mi javaslatunk egyébként, amelyet szintén benyújtunk önállóan is az Országgyű lés elé, egy arányos és komplex rendszert kíván megteremteni. A kisebbségek képviseletéről csupán egy szót. Igen, ez a javaslat gyakorlatilag semmivel nem megy túl azon, ami már most az alkotmányban szerepel. Ugyanis a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó kötelezettség ma is szerepel az alkotmány rendelkezései között. Annyit tesz
