Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
161 Nem kérdőjelezem meg egyébként a mandátumok közötti különbséget e vonatkozásban. A listás képviselő is ugyanolyan jogokkal bír, mint az egyéni képviselőként bekerült képviselőtestületi tag, azt azonban hadd jegyezzem m eg, hogy az egyéni képviselő esetében közvetlenül a választópolgár által - személyét, arcát, egzisztenciáját, a körülményeit figyelembe véve - dől el, hogy miként lesz ennek a képviselőtestületnek a tagja. Az arányosság elvét is szeretnénk ebben a javasla tban megtartani, mégpedig ezt kifejezetten a megye és a főváros vonatkozásában mondanám el önöknek, hiszen gondoljunk csak bele - egy példát mindjárt hadd mondjak , Tolna megye jelenleg 41 megyei önkormányzati képviselővel bír, viszont a legalacsonyabb lé lekszámú megyéről beszélünk. Még ha feleznénk is, akkor is 20 megyei képviselője lenne ennek a megyének. Ezenközben, mondjuk, ennél jóval nagyobb lélekszámú megye esetében ennyi képviselőt felezés esetében... - nem tudna több képviselőt felmutatni. Ezért e z a mindenkori létszámhoz igazodik mind a fővárosban, mind pedig a megyei listákon. Amennyiben progresszív változás következik be a lélekszámban adott esetben a megyénél, akkor ezt követi a képviselők létszáma, ahol pedig adott esetben elnéptelenedésnek le hetünk tanúi, ott pedig csökkenni fog a létszám. Egy minimumkorlátot tettünk ebbe, hogy a képviseleti demokrácia megfelelő szintet mutathasson, ez pedig, hogy 15 fő alá nem csökkenhet létszámcsökkenés ellenére sem a megyei önkormányzatok képviselőinek szám a. A parlamenti képviselői választáshoz igazodóan a javaslat rendszerbe hozza az 5 százalékos küszöböt, illetve a több jelölő szervezet által indított jelölt esetében ne következhessék be az a helyzet, hogy egy jelölő szervezet több és több jelöltet tud in dítani, tehát ezt korlátok közé kívánjuk szorítani, illetve ennek a megjelenítését a törvényben is, hogy magasabb százalékot kell elérni ilyen esetekben a jelölő szervezeteknek. Ezzel ellentétben viszont az 1 százalékos ajánlást megtartjuk, ezzel nem zárju k ki azokat a képviselőket, akik akár kisebb közösségek tekintetében indulnak a választáson. Gondoljanak bele, ha a létszám is csökken, egyegy választókerület esetében az ajánlások száma a jelenlegi 2030 ajánláshoz képest 4045re növekszik. Ezt nagyon k önnyen össze lehet szedni egyegy egyéni kerületben. Ezzel tehát csorbát nem szenved a képviselői jelöltség. A fővárosi kétszintű önkormányzati rendszer vonatkozásában kerültek be korlátok, hogy a kerületben politizálók sok tekintetben inkább az erejüket o tt fejtsék ki, és a fővárosi lista vonatkozásában ez némi korlátozást kap. A megyei önkormányzati választásokkal kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy eddig két listára lehetett szavazni, az úgynevezett kislistára, illetve a 10 ezer feletti településeken ez most egyszerűsödik: a választópolgárnak könnyebb eligazodni; egy pártlistára kell szavazni, hasonlóan, mint a területi listára az országgyűlési választások esetében. (12.10) Amit fontosnak tartok megjegyezni: a megyei jogú város választópolgárai a megy ei önkormányzati képviselőkre nem szavaznak. Ezen lehet vitatkozni; én azt gondolom, hogy fontos ezt a korábbiakhoz képest bent tartani a rendszerben, többek között azért, mert a kis megyék vonatkozásában, gondoljunk csak Csongrád megyére például, ott gyak orlatilag Szeged választópolgárai egy az egyben eldönthetik Csongrád megye megyei önkormányzati összetételét. Vagy ugyanígy gondolhatunk, mondjuk, Zala megyére, ahol Nagykanizsa és Zalaegerszeg polgárai ezt gyakorlatilag az egész megye vonatkozásában eldön thetik. Továbbra is fenntartjuk azt a kizárást, hogy megyei jogú városi képviselő ne üljön be a megyei önkormányzatba. Egy példát hadd mondjak önöknek: talán az 1998 – 2002es választási ciklusban fordult az elő, hogy Veszprém megyében a megyei jogú város ké pviselője egyben alelnöke volt a megyei önkormányzatnak. Gondoljanak bele: egy együttes ülésen komoly zavar keletkezett, hogy egyébként melyik közgyűlésben foglaljon helyet ez a képviselő. Ezt a lehetetlen állapotot nem gondoljuk, hogy még egyszer be kelle ne vezetni. Tisztelt Képviselőtársaim! A felvezető expozéban Kósa Lajos beszélt arról, hogy az átszavazás megakadályozására miként tudunk korlátot állítani, hogy az országgyűlési választásokhoz hasonló helyzet ne forduljon elő. Ezért a lakóhelyén szavazhat mindenki - ez egyébként igazodik az
