Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 15 (15. szám) - Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FONT SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1458 Ezért kénytelenek voltunk azt a verziót megfogalmazni, amelyről azt gondoljuk, hogy hosszú távon működni tud. Ennek a törvénytervezetünknek jelentős elemei eltérnek az eddig alkalmazottól, tehát a betarthatatlantól, és a kulcselemei nyilvánvalóan azokra a területekre összpontosulnak, amelyeket mi nagyon kritizáltunk. Tehát például a közteher mértéke, mint említettem, az Európai Unió egyetlenegy országában a mezőgazdaságot nem sújtják olyan mértékű közteherrel a kifizetett munkabér után, mint a jelenleg Magyarországon alkalmazott. Több déleurópai országban 58 százalékos a kifizetett munkabérre a közteher, és Németország, amely a legerősebb országnak számít itt az Unióban - ga zdasági szempontot értek ez alatt , ott is 22 százalékos ez a maximális mérték. Ehhez képest Magyarországon 30 százalékkal sújtjuk. Bizonyára mi még erősebbek vagyunk talán Németországnál is, de valahogy az adataink nem ezt tükrözik. A magyar mezőgazdaság meg végképp nem azt tükrözi, a legnagyobb vesztese lett a 20082009es válságnak, több mint 30 százalékos a visszaesés a mezőgazdaságban, csak hogy érzékeltessem, hogy hol tart ma a magyar mezőgazdaság, de ez egy más kérdés. Éppen ezért a közteher mértéke volt az egyik kulcseleme a változtatásnak, valamint a teljesen új, az írásbeli szerződéstől eltekintő, de mégiscsak valamilyen módon regisztrált és a hatóság által nyilvántartható szerződési kötelezettségi rendszeren kellett gondolkodnunk. Ezeknek a szemp ontoknak a figyelembevételével kezdeményeztük képviselőtársammal az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt. Tényleg csak a kulcselemeit engedjék meg, hogy megemlítsem. Közismert, hogy a jelenlegi törvény megtiltotta a mezőgazdaságon és az idegenfo rgalmon kívüli alkalmi munkavállalás tevékenységét. Igen, tudom, a ház körüli munka még benne volt, és önök ezt majd jól látják, hogy jelenleg nem foglalkozunk az úgynevezett háznál, háztartásnál végzett munkavállalás lehetőségével. Igen, azért nem, mert m int önök ezt tudják, a miniszterelnök úr a 29 pont között említést tett arról, hogy ez nem tartozik az adójogszabályi feltételek közé, nyilvánvalóan itt pedig egy adójogszabályi környezetet kellett beállítanunk, magyarul, a háztartásban végzett alkalmi mun kavállalás egy teljesen külön szabályozási elvbe kell hogy majd beleférjen. Éppen ezért a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka esetét még alapul véve a másik területre, amelyet nagyon kifogásoltak az érintettek, azaz minden más területre alkalmi munk avállalási lehetőséget megnyitunk, bár más feltétellel, mint a mezőgazdasági idénymunka esetében. Azaz tudomásul vesszük azt, hogy léteznek olyan nem mezőgazdasági és idegenforgalmi területen is csúcsmunkák, mint például az építőiparban, mint például a sze mélyes szolgáltatást végző vállalkozásoknál, legyen ez esetleg egy fodrászüzem, ahol bizonyos csúcsok jelentkezhetnek, és ott van logikája, hogy időnként alkalmi munkavállalót foglalkoztat. De hozzáteszem, hogy ezen a nem mezőgazdasági és nem idegenforgalm i területen szigorúbb feltételekkel gondoljuk a foglalkoztatás lehetőségét, éppen azért, hogy próbáljuk meg a rendszert azért a szerződéses munkaviszony felé elvinni, és ne legyen tartósan beállítva olyan lehetőség egy munkavállalónak, hogy ő nem is akar v alamiért a szerződéses típusú munka világa felé elmenni, hanem ebben az alkalmi munkavállalás folytonosságában szeretne bent lenni. Ugye, ez munkaügyi szempontból nem kedvező az államnak, az államigazgatásnak, ezért itt egy ösztönző rendszert vagy netán eg y enyhe kényszerítő rendszert is fent kell tartani. Mint említettem, tehát két területe van a foglalkoztatásnak, két ágra bontottuk le. Az egyik a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka, és ebben egy nagyon jelentős kérést teljesítettünk a gazdálkodók részére, mert itt a foglalkoztatásban részt vett alkalmi munkavállaló az eddigi törvény szerint egy évben 90 napos foglalkoztatási napnál többet, 120 napot is foglalkoztatható. (9.50) Ez egy régi kérésük volt a mezőgazdaságban élőknek. Ugyanide tartozik, h ogy ez esetben nincs korlátja az alkalmi munkavállalási létszámnak, azaz a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban korlátozás nélkül, létszámkorlátozás nélkül foglalkoztatható munkavállaló; nem így az egyéb területen. Itt - mint említettem - továbbra is me gmarad, hogy csak 90 napig lehetséges, hogy az alkalmi munkavállalást elvállalja, és itt már
