Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 15 (15. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés képviselői vagyonnyilatkozatok benyújtásáról: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SCHEIRING GÁBOR (LMP):
1450 egyetértés, más kérdésekben eltérő, akár ellentétes vélemény? Mi képviselők vagyunk. A koalíció 2 millió 700 ezer szavazó képviselője, a Jobbik 855 ezer szavazó képviselője. Annyira - merem állítani - ismerem ezeket a szavazótáborokat, hogy m essze nem ilyen kirekesztő módon állnak ahhoz a kérdéshez, hogy adott esetben az egyik párt, például a Jobbik, bizonyos alapvető kérdésekben tovább kíván menni. Tehát biztos vagyok benne, hogy ami utat járni kell ezzel a felhatalmazással az egész parlament nek, az a kormányváltáson messze túllépő rendszerváltás, és ebben lehet együttműködni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki reagálni, felszólalni. (Dr. Czomba Sándor nemet int.) A kormány nem kíván felszólalni. Akkor megyünk tovább. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Scheiring Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, az LMP részéről. Képviselő úr, öné a szó. SCHEIRING GÁBOR (LMP) : Köszönöm a szót. Üdvözlök mindenki t ezen a családias hangulatú reggelen. Remélem, hogy a tévé előtt ülő képviselő urak és képviselő rokonok majd eljuttatják a megfelelő helyre az üzenetemet, ugyanis bízom benne, hogy ez a mai felszólalásom az elmúlt napok éles szembenállása helyett egy oly an ügyet fog most a Ház elé hozni, amiben számíthatunk valamennyi frakció együttműködésére. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, egyetértünk abban, hogy a 2008ban tetőző nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság egyik fő oka a túlzott kockázatvállalá sra késztető, perverz ösztönzők voltak. (9.10) Ezek közül is kiemelkedik a nemzetközi pénzügyi tranzakciók gyakorlatilag korlátok nélküli lebonyolításának lehetősége. A forró tőke akadálytalan globális mozgatása kiszolgáltatott helyzetbe hozza az államokat a devizaárfolyamok vagy az állampapírhozamok időleges, ámde radikális megváltoztatásával, ahogy láttuk azt a forintpiacon többször is már az elmúlt években, illetve ahogy láttuk azt Görögország esetében is. Bízom benne, hogy mára már valamennyi parlamenti párt számára világos, hogy a spekulatív célú nemzetközi tőkemozgások jelentős társadalmi károkat okoztak és okoznak. A forintárfolyam fékezetlen ingadozása indokolatlan nehézségeket okoz a devizahitellel rendelkező háztartások, valamint a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások számára. Amennyiben, tisztelt képviselőtársaim, ebben a helyzetelemzésben egyetértünk, azt gondolom, a megoldásban is meg tudunk egyezni. Ezért azt javaslom, hogy az Országgyűlés határozatban szólítsa fel a kormányt, ho gy “a szennyező fizet” elv szellemében tegyen lépéseket a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatására, egy úgynevezett spekulációs adó bevezetésére. Tisztelt Országgyűlés! Mivel az adó alacsony volta miatt csak a spekulációra jellemző többszöri, sűrű á tutalásokat sújtja, ezért a működő tőke áramlását nem zavarja. Csillapítja viszont azt az instabilitást, amelyet a napi 70 milliárd dollárról 30 év alatt 2 billióra ugrott nemzetközi devizaforgalom okoz. Ennek a 2 billió dollárnak több mint 80 százaléka se mmilyen módon nem kapcsolódik a valódi gazdasághoz, így adózás alá vonásuk nem korlátozza a gazdaság fejlődését, bevezetése viszont költségvetési bevételhez juttathatja a válság miatt most nehezen pénzhez jutó országokat. A spekulációs adó bevezetése számo s kedvező politikai következménnyel is jár. Mélyíti és igazságosabbá teszi az európai integrációt, amennyiben magasabb fokú költségvetési együttműködést tesz szükségessé a tagállamok között, emellett kikényszeríti, hogy az integrációból fakadó pénzügyi koc kázatoknak legalább egy részét annak előidézői vállalják. Tisztelt Képviselőtársaim! A spekulatív pénzmozgások nemzetközi megadóztatása demokratizálja és fenntarthatóvá teszi a pénzügyi és reálgazdasági szektor közötti ollót tágra nyitó,
