Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 15 (15. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés képviselői vagyonnyilatkozatok benyújtásáról: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1451 tűrhetetlen társad almi egyenlőtlenségeket okozó globalizációt. Mielőtt a múlt gazdasági paradigmájának rabjai megköveznének, szeretném megnyugtatni önöket, a spekulációs adó egy általános és enyhe formáját a közgazdász szakma krémje is támogatja. Kiállt mellette két Nobeld íjas közgazdász, Joseph Stiglitz és Paul Krugman. Meglepő és figyelemre méltó, hogy a keleteurópai neoliberális sokkterápiák egyik fő mérnöke, a tőkeellenességgel nehezen vádolható Jeffrey Sachs is az adó mellett érvelt. A kritikusoknak már most mondom, n em arra kérem a kormányt, hogy egyoldalúan, hazánk versenyképességét veszélyeztetve vezesse be ezt az adót. A globális politikai klíma egyedülálló lehetőséget teremt arra, hogy további európai és Európán kívüli országok csatlakozzanak a spekulációs adó ügy éhez. Kanada, Franciaország, Belgium korábban már támogatta a spekulációs adó bevezetését. A javaslat mellett 2010ben kiállt Angela Merkel konzervatív német kancellár, Gordon Brown brit kormányfő, Nicolas Sarkozy francia elnök, illetve az osztrák kancellá r is. Az Európai Tanács 2010. decemberi ülésén szintén támogatta a javaslatot, az Európai Parlament 2010 márciusában pedig elsöprő többséggel állt ki egy ilyen nemzetközi tranzakciós adó bevezetése mellett. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy Magyar országnak lehetősége van arra, hogy szószólója legyen egy igen innovatív kezdeményezésnek, és ezzel növelje az ország presztízsét. Ha most közös egyetértésben jelezzük Európának, hogy készek vagyunk a spekuláció megadóztatására, arra bátoríthatjuk az Unió többi tagállamát, hogy ők is tegyenek így. Soha vissza nem térő lehetősége van a magyar kormánynak, hogy egy innovatív kezdeményezés szószólója legyen. Ezért javaslom, hogy közösen bízzuk meg a kormányt, vegye fel a januártól esedékes magyar elnökség ügyei közé a spekulációs adót, és legyen annak támogatója az EUban. Az EUelnökség előtt a most csütörtöki európai tanácsi ülésen, illetve a hónapban megrendezésre kerülő G20csúcson (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) már a közeljövőben is képvisel heti ezt az ügyet a kormány. És akkor egy záró mondat: arra kérem önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy üzenjük közösen a világban, hogy nem tűrjük a céltalan spekulációt, arra kérem önöket, hogy tegyük lehetővé, hogy a gazdaság rövid távú szemlélet hely ett a valódi tevékenységekre, a fenntarthatóságra épülhessen. Támogatásukban bízva, köszönöm a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák majd az országgyűlési határozati javaslatot, amit már benyújtottam. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Uj helyi István) : Köszönöm szépen. Én meg kérem a képviselő hölgyek, urak segítségét, hogy ne kelljen kongassak, mert olyan kellemetlen önnek is, nekem is, de a szabály az szabály, öt perc a napirend előtti felszólalás ideje. Kérdezem a kormányt, hogy kíváne válaszolni valaki. Tessék parancsolni, államtitkár úr! DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! Az ön által javasolt pénzügyi tranzakciós dí j gondolata időről időre felmerült azzal a céllal, hogy a spekulációs célú pénzmozgásokat visszaszorítsák. Ahhoz, hogy ez igazán hatékony legyen, globális szinten kellene bevezetni, azonban 2009 őszén a skóciai G20as tanácskozáson a Gordon Brown volt ango l miniszterelnök által javasolt tranzakciós adót elvetették. A Nemzetközi Valutaalap megvizsgálta az adót a banki különadóról szóló tanulmányában. Dominique Strauss Kahn, a Nemzetközi Valutaalap elnöke szerint a bevezetése szinten lehetetlen, mivel a globá lis pénzügyi tranzakciókat nagyon nehéz mérni, és így az adót könnyű kijátszani. A teher az ügyfeleket sújtaná, nem pedig a pénzügyi szektort. A gazdasági fellendülést is csak gátolná a tranzakciós díj bevezetése. A hitelfelvételek díja nőne, míg a betétek re nyújtott kamat mértéke
