Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 8 (13. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KARÁCSONY GERGELY (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1220 a 3200ból. A háromezer önko rmányzatot képviselő szövetségek mindegyike - az is, amelyiket kormánypárti vezet, és az is, amelyet ellenzéki vezet - azt nyilatkozta, hogy alapvetően egyetértenek ezzel a javaslattal, sőt jónak látják, és úgy gondolják, hogy teljes mértékben támogatható. Ezek után én azt hiszem, sok mindent mondhat az ellenzék azzal kapcsolatban, különböző jelzőket alkalmazhat, hogy ez a javaslat milyen, egy viszont kétségtelen: az önkormányzati rendszer 90 százalékának véleményével találkozik. Előfordulhat természetesen az, hogy az ellenzék egésze úgy véli, hogy amihez ők nem járulnak hozzá vagy nem értenek egyet, az már nem lehet a nemzeti együttműködés része. Valószínűleg ilyen volt a parlamenti választás is, ha belegondolunk, de mégiscsak kétségtelen tény, hogy a parla menti választások kapcsán is az emberek úgy döntöttek, hogy a kormánypártok kétharmados többségben ülnek a parlamentben, miközben az ellenzék különböző okok miatt az egyharmadot sem éri el. Ettől még nem lehet azt mondani, hogy figyelmen kívül hagyjuk anna k a döntésnek a konzekvenciáit, hogy az emberek döntöttek így, nem pedig a pártok. Ha a választások nem lettek volna, akkor lehetne diktatúrát emlegetni, mert olyat már láttunk, hogy a pártok... - nem volt olyan régen, még ebben a Házban is ülésezett olyan parlament, amelyik úgy vélte, hogy választások nélkül is képviseli az emberek, a választópolgárok összefogását, és ezért nem is bíbelődött ilyesmivel. Az valóban diktatúra volt. De, kedves képviselőtársak, ha valaki azt mondja a parlamentben, hogy az embe rek a választásokon szabad akaratukból úgy döntöttek, hogy 68 százalékban megbízást adnak (Szűcs Erika: 37 százalék!) a kormányzására, hogy ez a diktatúra, akkor attól félek, hogy az ezt a kijelentést megfogalmazó nem érti a választás és a demokrácia lénye gét, vagy egyszerűen zavarja őt a választópolgárok véleménye. (Taps a kormánypártok soraiból.) Azonban én azt hiszem, hogy egyvalami mindenki számára világos: a választási kampányban napnál világosabbá tettük, hogy szeretnénk az önkormányzati képviselőtes tületek létszámát csökkenteni. Ki is mondtunk olyan számot, amely azt mutatta, attól függően, hogy milyen önkormányzati típusról van szó - nem fűnyíróelvszerűen, hanem a működőképesség szabályait messzemenőkig figyelembe véve , megpróbálunk olyan szabályo kat teremteni, amelyek az eddig hatályban lévő választási törvény defektjeit, rossz megoldásait is megpróbálta korrigálni. Ma ez egy ilyen rendszer. Tehát nemcsak az önkormányzati képviselők létszámát csökkentettük, egyetértve az önkormányzati szövetségekk el, amelyek mégiscsak - mondom - vagy háromezer önkormányzatot képviselnek, hanem például kijavítottuk ebben a törvényben azt a hibás konstrukciót, amely nem vette figyelembe a képviselőtestületek létszámát akkor, amikor például a megyei önkormányzatok lé tszámáról döntött, és az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a 250 ezres lélekszámú megye is 40 képviselővel rendelkezett meg az 560 ezres lélekszámú megye is 40 képviselővel rendelkezett az előző választási rendszerben. Nyilvánvaló, hogy ez így nem volt jó . Azonkívül ez a törvény eleget tesz most már kétségbevonhatatlanul annak az egyébként az európai uniós tagságunkkal bekövetkezett szabálynak, ami úgy szól, hogy az Európai Unió polgárai, amennyiben rendelkeznek az adott településen lakhellyel, és ezt beje lentik, úgy részt vehetnek az önkormányzati választáson. Eddig ez a törvény nem biztosította ezt, holott egyébként, mindannyian tudjuk, körülbelül 30 ezer magyar él Bécsben, magyar állampolgárok, nem osztrák állampolgárok, de a bécsi önkormányzati választá sokon szavazhatnak. Mi ezt nem oldottuk meg, hiába léptünk be az Unióba, mert az akkori kormánypártok nem tudták azt a javaslatot előterjeszteni, amely ezt a törvénybe beiktatta volna. Ugyanakkor túl azon, hogy ezt az egyébként európai uniós kötelezettsége t biztosítottuk, számos más rendelkezésben is abszolút tiszta helyzetet teremt ez az önkormányzati választási törvény. Ilyen az, amikor tisztáztuk azt, hogy részt vehetnek a választásokon meghatározott szabályok szerint azok a polgárok is, akik egyébként m agyar állampolgárok, csak eddig a rossz törvény miatt meg voltak fosztva a választási joguktól. Például ilyenek voltak azok, akik önhibájukon kívül elveszítették az
