Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZILI KATALIN (MSZP):
1126 jelölőbizottság tes z javaslatot. Tehát minden frakcióból egy képviselőt jelölnek ebbe a bizottságba, amely az alkotmánybírákat jelöli. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt kormányzó párti Képviselőtársaim! Önök hoznak ide egy javaslatot, ami ezt módosítja, egyetlenegy tekinte tben, mégpedig úgy szól, hogy a képviselők köréből 8 tagú jelölőbizottságot hoz létre az Országgyűlés, és ez tesz javaslatot az Alkotmánybíróság tagjaira. (19.50) Képviselőtársaim úgy fogalmaztak, hogy a testület működőképességének a biztosítását hivatott ez szolgálni. Kérdezem önöket, hogy mi a különbség a kettő között. Ha van különbség, akkor azt jó lenne ebből látni, mert akkor valóban tartalmazhatná azt a megoldást is, hogy ha öt frakció ül a parlamentben, akkor az azt jelenti, hogy az öt frakció öt kép viselőt jelöl ebbe a jelölőbizottságba, ehhez képest most nyolc lesz. Nincs megoldás arra vonatkozóan, hogy ez a nyolc képviselő hogy kerül ebbe a bizottságba. Paritásos alapon? Vagy hogyan történik? Melyik frakció mennyit ad? Hogyan történik ennek a bizot tságnak a felállítása? Tisztelt Képviselőtársaim! Arra, amit önök indokként megfogalmaztak, ez a megoldás sajnos nem jelent gyógyírt. Egyetértek azzal, amit az indokolásban írtak, ami az Alkotmánybíróság önállóságának, függetlenségének, működőképességének a mindenkori biztosítását teszi szükségessé. Ebben önöknek tökéletesen igazuk van. Ebbe beletartozik az is, hogy a működőképességben mindig meglegyen az a kilenc számú alkotmánybíró, aki az eljárásra hivatott, ezt mindannyian tudjuk, ami a működőképességet feltételezi. De kérdezem önöket, ez mennyiben tartalmaz erre megoldást. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a két törvénnyel kapcsolatosan nekem összesen négy problémám van: az egyik az, ami benne van, a másik az, ami nincs benne, a harmadik az, aminek benne kellene lenni, a negyedik az, aminek nem kellene benne lenni. Volt egy húszéves gyakorlat eddig. Lehet, hogy rossz ez a gyakorlat, sokszor mi magunk is bíráltuk, akik ebben a jelölőbizottságban ültünk akár elnökként, akár tagokként, hiszen valóban sokszor a politikai megfontolások domináltak, amelyek időnként, s hozzáteszem, nemcsak a mindenkori kormányzó pártok, hanem a mindenkori ellenzék részéről is úgymond gátját képezhették annak, hogy egyegy alkotmánybíró jelölésére vagy adott esetben megválasztásár a sor kerülte. Sokszor addig sem jutottunk el, hogy a jelölés megtörténjen, és hangsúlyozom, nem a személyi kvalitások és nem azok a megfontolások voltak a gátjai, amelyek a képviselői akaratot jelentették, hanem a politikai megfontolások. Sokszor volt ol yan, hogy az dominált, kinek a jelöltje. Sokszor volt olyan is, amikor már konszenzus közeli állapotban voltunk, csak valamelyik politikai erőnek vagy érdeke nem volt, vagy pedig úgy gondolta, hogy a jelölt nem megfelelő számára, ezért sokszor az volt a gy akorlat, hogy nem konszenzusos jelöltet találtak, hanem valamelyik oldal elfogadta a másik oldal jelöltjét, és így a megválasztására sor került. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! Kérdezem, hogy ez a megoldás alkalmase arra, hogy ezeket a politikai megf ontolásokat háttérbe szorítsa. Szóltam arról is, hogy probléma az is, ami nincs benne, illetőleg aminek benne kellene mellette lenni. Tisztelt Képviselőtársaim! Hol a megoldás arra, hogy hogyan kerül sor ennek a nyolc képviselőnek a kiválasztására? Kik les znek? Mi a jelölési metódus? Hiszen számtalanszor felmerült az elmúlt esztendők során az is, hogy legyen valamilyen más jelölési eljárási rendszer kezdete, például szakmai fórumok tegyenek javaslatot alkotmánybírákra. Merítsünk szélesebb körből, a bírák kö réből. S nyilvánvalóan jó lenne tudni, hogy milyen eljárásban történik a jelölési eljárás. Ez nem ad erre megoldást, hiszen ma csak annyit tudunk, hogy az eddigi, egyébként frakciók által adott egyegy képviselőn túl nem azt mondjuk, hogy frakciónként egy, hanem azt, hogy nyolc. Még rosszabb a helyzet, hiszen nem tudjuk, hogy honnan lesz az a nyolc képviselő. Milyen alapon történik ennek a nyolc képviselőnek a kiválasztása? Képviselőtársaim, végül hadd szóljak még arról, ami benne van, de nem kellene benne lennie ebben a törvényben. Hát az, amiről önök már az előző napirend keretében elég hosszasan szóltak. Nem elegáns! Én azt senkiről nem tételezem fel, hogy ennek a törvénynek a megalkotására, illetőleg
