Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZILI KATALIN (MSZP):
1125 működőképesség biztosításához minimálisan szükséges nyolc alkotmánybíró épphogy részt tudott venni a testület munkájában, vagy pedig ezt eggyel haladta meg a megválasztott alkotmánybírák száma. Egyébként most is ez a he lyzet, az Alkotmánybíróság két helye hosszú ideje betöltetlen. Úgy gondoljuk, hogy semmiféleképpen nem szolgálja jól a testület működését és ezáltal a jogbiztonságot, ha egy olyan jelölési eljárás szerepel a jelenlegi, Alkotmánybíróságról szóló törvényben, illetve a hatályos alkotmányban, amely újra és újra előállítja ezt a problémát. Nyilvánvaló, hogy több megoldása is lehet ennek a kérdésnek, és ha már az előbb az előző vitában sokszor erre a napirendi pontra is átugrottunk, akkor annyiban hadd ugorjak vi ssza, hogy természetesen egy új alkotmány elkészítéséért felelős bizottságnak lehetnek olyan észrevételei, lehetnek olyan céljai is, hogy esetleg egy többcsatornás alkotmánybírójelölést fogalmazzon meg célként, tehát ne csak az Országgyűlés választhasson alkotmánybírákat, hanem a köztársasági elnök jelölhessen egyet, az Országgyűlés választhasson egyet, ahogy egyébként az számtalan országban van. De most ezt a problémát kell rövid távon orvosolni, és ennek az orvoslására pedig az az alkalmas, ha a jelölés rendszerét az Országgyűlés megváltoztatja. A javaslat ezt tartalmazza, ezt a célt szolgálja, ezáltal az Alkotmánybíróság működését szolgálja. Lehet vitatkozni azon, hogy egy, a választói legitimitástól távol álló rendszer - mint amilyen a jelenlegi - a pár tatlanságot szolgálhatja, hiszen jelenleg mondhatjuk - és '94 és '98 között is ez volt a helyzet , hogy noha a választópolgárok jelentős része egy kormánytöbbségnek felhatalmazást adott, de az ellenzéki frakciók a jelölőbizottságban lévő többségükkel meg tudták akadályozni az alkotmánybírák jelölését, ezáltal a választásra nem kerülhetett sor még akkor sem, ha a megválasztáshoz szükséges többsége egyébként a kormánytöbbségnek rendelkezésre állt volna. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy noha emellett nyomós érv ek szólhatnak, de a legfontosabb érv mindenféleképpen a testület működőképességének biztosítása, és számtalanszor kellett átélni azt, hogy a rossz kompromisszumok szószegést eredményeztek, és az alkotmánybírák megválasztását nem tették lehetővé. A szószegé s körében elég talán csak Bruhács professzor sorsára utalni a '9498 közötti törvényhozási időszakból, ahol is, noha létrejött a konszenzus a kormánypártok és az ellenzék között, hogy legyenek jelöltek, de a jelöltek közül a kormánytöbbség kiválasztotta a számára megfelelő alkotmánybírójelöltet, és aztán őt választotta csak meg. Úgy gondoljuk tehát, hogy a jelenlegi rendszerről sem volt az elmondható, hogy ha egyszer már konszenzus jött létre, akkor az a konszenzus kikényszeríthető volt, másrészt pedig az utóbbi időben már a jelölés is nagy nehézséget jelentett, tehát mindenféleképpen indokolt ennek a metódusnak a megváltoztatása. Úgy gondoljuk, hogy ez a javaslat a jelenlegi formájában alkalmas lehet erre; a későbbi határozati javaslatról is lehet tárgyaln i, de a törvényjavaslat indokolása világos iránymutatást ad arról, hogy ez a testület miként fog felállni. Ezért a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a javaslatot támogatja és elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most ugyancsak előre bejelentett felszólalásra Szili Katalin képviselő asszonynak adom meg a szót, az MSZP képviselőcsoportjából. Képviselő asszony, öné a szó. DR. SZILI KATALIN (MSZP) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Többféle indokolást hallottunk ma már az előttünk fekvő két törvényjavaslat benyújtásának indokaként, nevezetesen a T/189. és a T/190. javaslatról, amelyek egyrészt az alkotmány 32/A. § (4) bekezdését, másrészt az Alkotmánybíróságról szól ó törvény 6. §át hivatottak módosítani. Eddig a szabályozás, tisztelt képviselőtársaim, úgy szólt, hogy az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt képviselőkből álló
