Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZILI KATALIN, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GULYÁS GERGELY (Fidesz):
1124 tárgysorozatbavételt is, magát a törvényjavaslatot is. Annál is inkább, mert el szeretném mondani, hogy én az elmúlt ciklus ideje alatt részese voltam az alkotmánybírákat jelölő bizottságnak. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem az akkori házelnökön múlt, hogy nem sikerült konszenzust létrehozni. Maga az a rendszer, amit most mi megváltoztatni szeretnénk, az hordta magában a helyben járás szerencsétlen sorsát, úgyhogy ez elmozdítaná végre ezt a kérdést ebből a szerencsétlen helyzetből. Maga az előterjesztő is elmondta, hogy kritikus határon vagyunk az Alkotmánybíróság létszámával kapcsolatban. Jelen pillana tban 9 alkotmánybírónk van, és ahhoz, hogy határozatképesek legyenek, 8 jelen lévő alkotmánybírónak kell lenni. Törvény adta lehetőség, hogy sokkal könnyebben, a 11 fős Alkotmánybíróság minden komolyabb gikszer nélkül megoldhatná a munkáját, ezért én is na gyon fontosnak, helyesebben a kereszténydemokrata frakció nagyon fontosnak tartja, hogy e törvényjavaslatok után, megszületve a határozat, kiegészülhessen az Alkotmánybíróság. Tehát a kereszténydemokrata frakció is támogatja a törvényjavaslatot, mint ahogy a teljes kormánytöbbség azt tette. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére Szili Katalin képviselő asszonynak adok szót. Képvis elő asszony! DR. SZILI KATALIN , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Képviselőtársaim! Rubovszky képviselőtársam rendkívüli módon megkönnyítette a helyzetemet, hiszen már szólt arról i s, hogy az alkotmányügyi bizottságban a kisebbségi vélemény milyen tárgykörben fogalmazódott meg. Hiszen képviselőtársaimmal együtt nyolcan voltunk, akik sem a tárgysorozatbavételt, sem a tárgyalását és az általános vitára való alkalmasságát nem támogattu k a bizottságban ennek a két törvényjavaslatnak. Mégpedig egyetlenegy ok miatt, amiatt, hogy éppen azért, mert nincs sem a metódus, sem pedig az, hogy hogyan történik ezt követően a jelölés, hogyan fogja megoldani azokat a problémákat, amit eddig, főleg a politikai megfontolások okozta gátak jelentettek, ezért úgy láttuk, hogy nem támogatható ez a törvényjavaslat, hiszen a törvényjavaslat nem tartalmaz semmilyen új megoldást ahhoz képest, ami az előző törvényben volt. Tisztelt Képviselőtársaim! Hiányzik ebb ől az is, hogy milyen lesz az összetétele a bizottságnak, hogyan történik ezt követően a jelölés, ami megkönnyíti a helyzetet, éppen ezért nem támogattuk a bizottságban ezeket a javaslatokat. (Zaj.) Képviselő úr utalt még egy dologra, hogy hiányzik egy ors zággyűlési határozati javaslat. Ez valóban hiányzik. A mi véleményünk az volt, hogy ennek a javaslatnak itt kellene lenni az asztalon, és osztania kellene ennek a két törvénynek a sorsát ahhoz, hogy teljes képünk legyen arról, hogy valóban megoldást fogunk tudni elérni. Éppen ezért nem támogattuk. A részletes véleményemet, elnök úr, a felszólalásomban fogom kifejteni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most az írásban elő re jelentkezett képviselői felszólalások következnek. Elsőként Gulyás Gergely képviselő úrnak adom meg a szót, a Fideszképviselőcsoportból. Képviselő úr, öné a szó. GULYÁS GERGELY (Fidesz) : Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A z előttük fekvő törvényjavaslat, törvénymódosítási javaslat egy hosszabb ideje fennálló és újra és újra előálló problémát kíván orvosolni, méghozzá azt, hogy az egyik legfontosabb alkotmányos testület, az Alkotmánybíróság több alkalommal is már a működőkép essége határához ért azáltal, hogy a
