Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GULYÁS GERGELY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
1118 hiányolom a történeti alkotmányosságunk helyreállítására és érvényesülésére vonatkozó szempontrendszerek vizsgálatát. Említettem a korább i felszólalásomban, hogy Zétényi Zsolt volt képviselőtársunk, '9094 között a jelenlegi magyar közjogi hagyomány, szentkoronás közjogi tudás legnagyobb képviselője - legalábbis szerintem - írt egy levelet minden országgyűlési képviselőnek. Ebben megfogalma zta, annak a súlyát vázolta fel, hogy itt nem egy új alkotmányra, nem egy alkotmánymódosításra van szükség, hanem egy olyan új alaptörvényre, amely visszatérést jelent a történeti alkotmányosságunk értékeihez, hiszen az elmúlt húsz év bűnei, sikertelensége i, tévútjai - ha jól emlékszem - vagy zavarosságai, amelyet a Fidesz elnöke, Orbán Viktor is megfogalmazott, jórészt ennek is betudhatók, hogy nem voltak tiszta, karakteres alkotmányos értékeink, hiányzik az érték nemcsak a jogból, hanem sajnos a társadalo m minden részéből, vagy sok részéből hiányzik. Az állam nem üzent értéküzeneteket a társadalomnak, nagyon kevés ilyen üzenetet fogalmazott meg. Amit üzent, az jórészt arról szólt, hogy egyéni érvényesülésre vagy éppenséggel politikai hatalmat felhasználó z sákmányszerzésre számos példát láttunk az elmúlt nyolc évben, jeles képviselői éppen távol vannak, és vélhetően szintén offshore cégeik ügyeit intézik jelenleg is. A Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyon markánsan és egyértelműen megfogalmazta és képvise lte korrekten, tisztességesen ebben a választási kampányban azt, hogy gyökeres alkotmányreformra van szükség. Ezt egyetlen pártként mondta a magyar palettán. Erről nem beszélt a Fidesz - erről sajnos megint szólni kell , sőt kifejezetten úgy nyilatkozott, azt hiszem, Simon képviselőtársunk mondta, vagy talán lehet, hogy Bárándy képviselőtársunk, hogy a hatályos normaanyag alapvetően rendben van, nem kell itt kapkodni, nem kell itt alkotmányozni. Ezzel gyökeresen ellentétben áll mindaz, ami most történik. R öviden mégis szeretném szemléltetni azt, hogy ha már egy ilyen eseti bizottság létrejön, márpedig nincs sok illúzióm, létre fog jönni, hiszen a kormánytöbbség ezt akarja, de ha már létrejön, akkor mindenképpen a 2. pontba nagyon szükséges volna beemelni, h ogy nemcsak az emberi és állampolgári jogok legszélesebb körű érvényesülését kell megvizsgálni, hogy megfelelően biztosítjae a jelenlegi alkotmány, hanem azt is, hogy a történeti alkotmányosságunk értékeit megfelelően tartalmazzae vagy sem, illetve a mun ka irányát alapvetően abba az irányba kell vinni, hogy ezeket az értékeket jelenítse meg a jövendő koncepcióban vagy majdan a normaszövegben. Hozzáteszem egyébként, hogy azért ne gondoljuk azt, hogy az alkotmány betűjének tartalma egy olyan védelmet és gar anciarendszert ad az emberi jogok érvényesülésére, hogy pusztán a normaszöveg jelenléte már egyfajta megoldást jelent az élet problémáira. Mint tudjuk, még az a 1949. évi eredeti XX. törvény, a sztálinista alkotmány, a Rákosiék által elfogadott szovjet típ usú alkotmány is tartalmazott bizonyos emberi jogi elemeket - nem kell megölni a másikat meg adott esetben emberhez méltó élet s a többi , ehhez képest mégis tömegesen ölték meg az embereket, a másként gondolkodókat, volt deklaráltan egyfajta jogosultság arra, hogy részt vegyenek a közügyekben s a többi, de mint tudjuk, ez papír malaszt, írott malaszt maradt, és nem valósult meg. Ugyanígy volt az elmúlt 20 évben is, hiába volt egy látszólag demokratikusnak tűnő alkotmányunk, amelyben megjelentek az alapvet ő nemzetközi egyezményekben is deklarált emberi jogok és különösen a politikai szabadságjogok, az egyesülési jog, a gyülekezési jog, a véleménynyilvánítási szabadság, azonban ezeknek az érvényesülésével a gyakorlatban hihetetlenül komoly problémák voltak, egy önkényuralmi jellegű rendszer működött, amely kifejezetten visszaélésszerűen használta a rendőrséget, megrendszabályozandó a politikai ellenzéket, tehát önmagában ez nem megoldás, viszont nyilván egyetértek a törekvéssel, hogy igen, próbáljuk meg még j obban kicsiszolttá tenni. Különösen gondolok például egyre, mondjuk, az egyesülési jog területén: a magyar alkotmány jelenlegi szövege úgy fogalmaz, hogy az egyesülési jog biztosítandó a magyar állampolgárok számára, illetve mindenki számára Magyarország t erületén, de például vannak megszorító, közrendvédelmi klauzulák, például hogy mások jogait, szabadságát nem sértheti. Ez az a klauzula, amelynek a kitágított önkényes értelmezésével a Magyar Gárda Egyesület és Mozgalom
