Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1111 De mondok más meglepő dolgot; tessék elővenni a rendszerváltozás 20. évfordulója alkalmából közzétett alkotmányszöveget, amit 2009. október 23án a Magyar Köz löny egy ünnepélyesnek mondható különkiadásában tettek közzé. Meg fognak lepődni, még bekerült valahogy az alkotmányba a tanácsrendszer. Nem tudom, figyele Gaudi képviselő úr. (Dr. GaudiNagy Tamás: Igen, igen!) Tanácsrendszer! Az Országgyűlés hatásköréne k a felsorolásában az szerepel, hogy az Országgyűlés feloszlathatja azt a tanácsi szervet, azt a helyi tanácsot, nem önkormányzati testületet, nem képviselőtestületet, azt a helyi tanácsot, amelyik alkotmányellenesen működik. Nem mesélem el, kiderül, hogy körülbelül milyen logikával adták így közre a Magyar Közlönyt. Kérem szépen, én ebbe a sorba helyezem bele a 24. § (5) bekezdésének a visszatételét is. Ha önök megnézik az alkotmánynak az 1998. utáni kiadását, akkor több olyan példányt fognak találni, aho l a 24. § (5) bekezdésénél az a megjegyzés van, hogy hatályon kívül, hatályon kívül helyezte, valószínűleg utalással ennek a törvénynek erre a szakaszára. Tehát itt tulajdonképpen - és most hadd ne bocsátkozzak bele, mert a mi témánk szempontjából nincs je lentősége, hogy mi lehetett a háttérben, erre egyébként megvan szintén a magam narratívája - egy nem jogszerű, az alkotmánynak egy nem jogszerűen közzétett, az alkotmánynak a tartalmát illetően nem jogszerűen, nem korrektül közzétett szövegéről van szó. Kü lönben még a címert is kihagyták az alkotmány tavalyi ünnepi kiadásából, a ’89. október 23ai alkotmányban, illetve bocsánat, abban benne van, de a most hatályos alkotmányban, ha előveszik ezt a 2009. október 23ai Közlönyt, hiába keresik a szent koronás c ímert, nincs. Legalábbis a címer képi ábrázolása nincs benne az alkotmányban, csak a szöveges leírása. Még talán annyit hozzáteszek, hogy a dolog hátterében egy olyan jogi természetű probléma állhat, hogy változott a felfogás abban, mi történik akkor, ha e gy törvényt módosító javaslatot utóbb hatályon kívül helyeznek. Ma már egyértelmű az a vélemény, hogy egy törvényt módosító javaslat utólagos hatályon kívül helyezése az eredeti törvénybe beépített módosított rész hatályát nem érinti. Amikor azonban ezt a törvényt megalkottuk, még nem ez volt a jogi felfogás erről. Akik megvizsgálják a régebbi jogalkotási formulákat, látni fogják, hogy korábban minden, egy törvényhez fűzött módosítás mindaddig hatályos törvény volt, amíg az alaptörvényt nem helyezték hatály on kívül. Az alaptörvényeket vagy alapjogszabályokat - mindegy, törvényről beszélek vagy kormányrendeletről - úgy helyezték hatályon kívül, hogy mellette az összes módosítást is hozzákapcsolták. Újabban divat lett, úgy mondják a kodifikációs szakértők, az öngyilkos dereguláció - én ennek esküdt ellensége vagyok, szeretném elmondani, mert ez csak zavart kelt , ami úgy szól, hogy alkotnak egy módosító törvényt, és az utolsó rendelkezése annak a módosító törvénynek az, hogy ez ezen és ezen a napon lép hatályb a, és a hatályát követő napon hatályon kívül kerül. Ez különben alkotmányossági problémákat is fölvet, mert egy alkotmányellenes, de már hatályon kívül helyezett törvényt nem lehet megsemmisíteni, tehát fölmerül a probléma, hogy az Alkotmánybíróság hogyan tudja az ilyen jogszabálynak az alkotmányellenességét orvosolni; különösen a joghatásaira gondolok. De azt hiszem, ezzel kezdek eltérni a tárgytól. (Közbeszólások, köztük Kósa Lajos: Á, dehogy!) Bocsánat, a 24. § (5) bekezdésének a romantikus történetéhez ez feltétlenül hozzátartozik. Tehát, képviselőtársaim, összefoglalva, szerintem a 24. § (5) bekezdése nincs hatályban, ennek a szakasznak a története az elmondottakhoz kapcsolódik. De hadd tegyem hozzá, ha hatályban lenne, sincs olyan házszabályi rendelkez és, ami értelmét adná ennek a szabálynak, mert az a házszabályi rendelkezés is hatályon kívül került természetesen, hiába keresik a Házszabályban az alkotmány megalkotására vonatkozó különleges szabályokat, ilyeneket nem fognak találni, ha három napig bújj ák a Házszabályt, akkor sem. Tehát ez a rendelkezés már - ha hatályban is lenne - semmiről nem szól. (18.50)
