Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1110 Segítettek a jegyzői pulpitusról; nagyon szépen köszönöm. Tehát ezt össze fogom tudni foglalni; lehet, hogy éppen az érthetőség kedvéért nem lesz annyira cizellált és szabatos a dolog. A következő ennek a szakasznak és bekezdésnek a története, de elöljáróban mondanék egy talán magukat meglepő dolgot. Szakmai álláspontom szerint az alkotmány 24. § (5) bekezdése most sincs hatályban, és szerintem felesleges a hatályon kívül helyezéséről szóló rendelkezés, javaslat ebben a törvényben. (18.40) Ezt csak az érdeklődésü k felcsigázására mondottam. Akkor elmondom a történetét a dolognak. 1994ben abban állapodott meg az Országgyűlés, hogy a ’94es alkotmányozásra speciális szabályokat alakít ki a Házszabályban. Ez egyébként akkor a Házszabályban egy külön fejezetbe bekerül t. Ezeknek a speciális rendelkezéseknek a leglényegesebb elemei a következők voltak. Ha nem tévedek, öt párt volt akkor az Országgyűlésben. Az volt az előírás - bocsánat, hat párt volt az Országgyűlésben , hogy a hat pártból ötnek egyet kell érteni, bármi nemű változást akarnak a ’89es alkotmánymódosítással megállapított alkotmányszövegen. Ezen túlmenően, nem nevesítve, hanem legnagyobb pártként a Magyar Szocialista Párt vétójogot kapott bármilyen olyan alkotmányváltoztatással kapcsolatban, amivel ő nem ér t egyet. Ezen túlmenően - amire még így fejből emlékszem - a módosító javaslatot nagyon élesen korlátozta ez a Házszabály, mert kizárólag az akkor felállított eseti bizottságot jogosította fel módosító javaslat előterjesztésére. Tehát a képviselői módosító javaslatot kizárta. Ennek a konstrukciónak az volt a lényege, hogy a hat pártból ötnek az egyetértése kellett, és ebben mindenképpen benne kellett lennie a többséget alkotó Szocialista Pártnak, anélkül nincs kétharmad, abban a szituációban ez volt a helyz et, a hat pártból annak az öt pártnak az egyetértése szükséges az alkotmányszöveg kialakításához és bárminemű módosító javaslat átviteléhez. A politikai megállapodás részét képezte, hogy az akkori kormánykoalíció, az MSZPSZDSZes kormánykoalíció lemondott arról, hogy önmagában új alkotmányt alkosson, tehát alkotmányozási moratóriumot fogadtak el. Ez is hozzátartozott a dologhoz. (Novák Előd: Ők is nagyvonalúak voltak.) Pillanat, szeretném végigmondani. Hogy ezt - ha utólag meggondolják - ne lehessen a Házs zabály módosítására általános szabályként irányadó rendelkezések szerint kétharmados többséggel módosítani, ezt a konkrét konstrukciót védte le az alkotmány 24. § (5) bekezdése. Tehát - most már itt van a kezemben - az 1995. évi XLIV. törvény építette be a z alkotmány 24. §ába az (5) bekezdést, ezzel a szöveggel, amire itt képviselőtársaim is hivatkoznak: az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához - arról a határozatról, arról a szabályrendszerről, ami t itt most önöknek elmondtam - az országgyűlési képviselők négyötödének a szavazata szükséges. Majd ugyanennek a törvénynek a 2. §a akként rendelkezik: e törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, és az 1994ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnésekor hatályát veszti. (Dr. GaudiNagy Tamás: Akkor miért kell hatályon kívül helyezni?) Hát ezt kérdezem én is, szerintem nem kell. (Közbeszólások, köztük dr. Vitányi István: Inkább kétszer, mint egyszer se!) Az történhetett, elmond om, örülök, most már egy kicsit tisztábban látják a képviselő urak a 24. § (5) bekezdésének a történetét. (Dr. Lamperth Mónika: A képviselők eddig is tisztán látták!) Kérem szépen, az elmúlt években Magyarországon a hatályos jogszabályok közzétételénél azé rt találkoztunk problémával, szíveskedjenek visszaemlékezni arra a tornamutatványra, amikor a korábbi felelősök közzétették a jogalkotási törvényt és abban azt a szabályt, hogy a köztársasági elnök két parlamenti ülés között - ülésszak között, ülés között, most nem tudom - törvényerejű rendeletet alkot. Mert a jogalkotási törvényben szerepelt törvényerejű rendelet alkotójaként az Elnöki Tanács, automatikusan kicserélték. Erre mondta az Alkotmánybíróság - bocsánat, rögtön egy párhuzamos véleményt idézek , T rócsányi László alkotmánybíró, hogy ez az alkotmány és a jogalkotási törvény cinikus értelmezése.
