Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1103 élet és szabadság védelme, a világnézetileg semleges állam és a szociális piacgazdaság olyan alapértékek, amelyeket az új alkotmányozási folyamatban is érvényesíteni kell. Van valami bája annak, hogy akkor, amikor ön ök forradalomról szónokoltak az elmúlt hetekben, ezt követően elindítanak egy olyan alkotmányozási folyamatot, és persze ez így van rendjén, ahol ott ülnek azok az atyák, akik egymással szemben ültek '89ben, Orbán Viktor és Pozsgay Imre. Azért azt remélem , hogy ennél talán szélesebb kör fogja meghatározni ennek az alkotmányozási folyamatnak a szellemiségét. Amiért azt gondoljuk, hogy van mégis értelme tárgyalni egy új alkotmányról, annak ellenére, hogy alkotmányozási kényszer nem nyomja ezt az Országgyűlés t, az a következő. A kormányprogram vitájában elmondtuk azt, hogy az önök helyzetértékelésével annyiban egyetértünk, hogy a magyar demokrácia sürgős megújításra szorul. Egyetértünk abban, hogy a magyar polgárok elég jelentékeny hányada, szavazzon bármelyik pártra itt a parlamentben vagy éppen maradt távol az országgyűlési választásoktól, mélységesen csalódott a magyar demokrácia elmúlt 20 éves teljesítményében. Egyetértünk abban is, hogy súlyos legitimációs kihívásokkal kell szembenéznie a magyar parlamentá ris demokráciának. Viszont ha ezzel egyetértünk, nem lehet elkövetni azt a hibát, hogy úgy indít el a Magyar Országgyűlés egy alkotmányozási folyamatot, hogy nem számol azzal, hogy a legsúlyosabb kihívás, amivel szembe kell néznünk, az, hogy a magyar polgá roktól elidegenedett a parlamentáris demokrácia, egyáltalán az az egész intézményrendszer, amit a '8990es jogállami forradalom, az alkotmányozó atyák megálmodtak. Arról van szó, hogy ha újra akarjuk termelni ennek a parlamentáris demokráciának a legitimi tását, ha azt szeretnénk, hogy az emberek újra közel érezzék magukhoz - vagy közel érezzék magukhoz - a parlamentáris demokrácia intézményeit, akkor mielőtt lefektetjük akár csak egy új alkotmány alapelveit, mielőtt itt egy alkotmányozó bizottság kidolgozz a és parlament elé terjeszti egy új alkotmány tervezetét, először arról kéne beszélgetni, és erre kéne elindítani egy előkészítő folyamatot, hogy milyen lehet az az eljárás, ahol a leginkább, a legszélesebb körben lehet involválni a magyar embereket annak a törvénynek a megszövegezésébe, a törvény koncepciójának kitalálásába, ami hosszú távon, évtizedeken keresztül a társadalmi viszonyok alapját fogja képezni. Ezért tettünk javaslatot arra, hogy itt most a Házban ne egy alkotmányelőkészítő bizottságról tár gyaljunk, hanem az alkotmányozási folyamatot előkészítő bizottságról. Természetesen tiszteletben tartjuk az önök abbéli szándékát, hogy lehetőleg ez az előkészítő folyamat jövő év júniusa végén véget érjen. Éppen ezért a mi javaslatunk arról szól, hogy az Országgyűlés rendeljen ki egy olyan paritásos bizottságot, ami október 31ig lefolytatja azt a munkát, hogy hogyan lehet úgy egy alkotmányelőkészítő folyamatot útjára indítani, ami a korszerű, NyugatEurópában, de DélAmerikában is bevált állampolgári tec hnikákkal megpróbál minél több magyar polgárt bevonni ebbe az alkotmányozó folyamatba; hogy akkor, amikor új alapokra kívánjuk helyezni, meg kívánjuk újítani a magyar demokráciát, akkor ne pusztán erőből valakik diktálják azt, hogy a magyar emberek, akik s zerződést kötöttek a bejutott kormányzó pártokkal, mit akarnak, hanem közvetlenül próbáljuk kinyerni az állampolgárokból azokat az elveket, értékeket, akaratokat, ahogyan ők el szeretnék képzelni a következő száz év Magyarországát. (18.10) Arra gondolok, h ogy egy ilyen alkotmányelőkészítő folyamatban helye lenne olyan állampolgári technikáknak, mint például az állampolgári tanács. Ezek kipróbált technikák számos országban, hogy akkor, amikor alapvető életviszonyokat kis közösségekben, de akár tágabb közöss égekben, egy nemzetben, egy társadalomban újra kívánnak fogalmazni, akkor hogyan lehet túlnyúlni a közvetett demokrácia intézményein, hogy minél közvetlenebbül tudjon ebbe az előkészítő folyamatba becsatornázódni az érintett polgárok véleménye. Mi azt vall juk, hogy az állampolgárok joggal mondják azt, hogy “semmit rólunk nélkülünk”. Ha van olyan törvény, amely több generációra előre meghatározza a magyar társadalom alapvető
