Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1102 benne, hogy a kétharmados többséget nem fogja úgy kihasználni a kormányzati többség, hogy oly módon módosítsa az alkotmányt, hogy az esetleg nem a demokráciát szolgálná a jövőben. Mindamellett az eseti bizottság felállítását a Jobbik Magyarországért Mozgalom a maga részéről támogatja. Kérjük azt az előterjesztőktől, hogy fontolják meg javaslatainkat, fontolják meg es etleg a paritásos bizottság felállítását. De egyebekben a bizottság felállítását támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A vezérszónoki körben megadom az LMP képviselőcsoportja nevében Schiffer András képviselő úr nak a szó. DR. SCHIFFER ANDRÁS , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy tűnik, eljött az igazság pillanata, és a kormányzó többség végre vagy nem végre letért a nemzeti együttműködés útjáról, ahhoz képest, hogy önök ez alatt mit értettek. Tudniillik erről az országgyűlési határozati javaslatról nem lehet úgy szólni, hogy nem szólunk arról a törvényjavaslatról és annak előterjesztési módjáról, sietségéről, amit ma kaptunk kézhez T/189. számon. Ennek a 2. §a, ahogy az előbb Gyüre képviselőtársam már utalt rá, kiveszi a hatályos alkotmányból azt a rendelkezést, ami az alkotmányelőkészítési folyamatot négyötödös többségi körbe utalja. Ennek az alkotmányozást előkészítő határozatnak a felfogása azt jelenti, hogy önöknek eszük ágában nincs megegyezni sem az ellenzéki pártokkal, és a retorikai fogáson kívül önök a nemzeti együttműködést nem veszik komolyan. Ez pusztán egy fügefalevél, ami mögött önök korlátlanul érvényesíteni kívánják alkotmányozó többségüket. Félr eértés ne essék: az LMP az elmúlt egy hónapban soha nem vonta azt kétségbe, hogy önöknek jogukban áll kétharmados hatalmukkal élni. Mi nem kezdtünk el számmisztikába bonyolódni, hogy most a 68 százalék valójában 53 százalék lenne. Ugyanakkor annak idején, amikor az alkotmányozó atyák, Salamon László képviselőtársam és mások betették az alkotmány akkori szövetébe azt a négyötödös hozzájárulást, pontosan arra gondolhattak - megcáfolhat, Salamon képviselőtársam , hogy van egy kritikus szabály, van egy nagyon alapvető normarendszer az egész magyar jogrendszerben, az alkotmány, amit jó, ha még nagyobb hozzájáruláshoz kötünk, még nagyobb hozzájárulást követelünk meg annak előkészítéséhez, mint amit egyéb jogalkotási tárgyaknál a magyar jogrendszer megkíván - és e zt helyesen tették. Helyesen tették, mert lehet, hogy ha nem is teljesen, száz százalékban, de a legalapvetőbb jogelvek elfogadása, amelyeken nyugszik az egész alkotmányos berendezkedés, valóban jó, ha egy sokkal szélesebb egyetértésen nyugszik, mint amit egyébként akár a minősített többséget megkívánó jogalkotási tárgyaknál maga az alkotmány előír. Ha ez nem történik meg, újfent egy olyan alkotmányt lehet ácsolni, aminek a legitimitását akkor, ha változnak a politikai viszonyok, változik az Országgyűlés ös szetétele, újra meg lehet kérdőjelezni. Gondolom, önök sem annak szánják a leendő új alaptörvényt, amit 20 év múlva - 20 év múlva? , adott esetben 4 év múlva, 8 év múlva újra elölről fel lehet fejteni. Ha komolyan gondolják azt, hogy itt egy olyan alkotmá nyozási folyamat indul meg, ami megerősíti, megújítja a magyar demokráciát, akkor az kell legyen a parlament célja, és az kell legyen az alkotmányozó többség célja, hogy ez az alkotmány fennmaradjon több évtizeden, urambocsá! akár évszázadon keresztül, úgy , ahogy ezt fejlett nyugati demokráciákban látjuk. Ezért van arra szükség, hogy ez az új alaptörvény ne pusztán a kormánykoalíció egyetértését bírja, hanem bírja egyrészt azoknak a pártoknak a hozzájárulását, minél szélesebb körű egyetértését, amelyeket a választók meghatározott többsége delegált a Magyar Országgyűlésbe. De nem csak a pártok egyetértése szükséges, erről szeretnék mindjárt beszélni. Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy alkotmányozási kényszer természetesen nincs Magyarországon, egy demokratikus jogállamban élünk. Önmagában az alaptörvény címe és preambuluma még nem lenne elégséges ahhoz, hogy úgy gondoljuk, feltétlenül egy új alkotmányra van szükség. Fontos azt hangsúlyozni, hogy a '89es jogállami forradalom alapértékei, az emberi méltóság, az emberi önrendelkezés védelme, az emberi
