Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1100 hogy tulajdonképpen egy három vagy négy hónappal azelőtt esküt tett kormány , amelynek még hátravan gyakorlatilag a teljes négyéves időszaka, továbbra is akként vezetheti az országot, hogy nincsen mögötte társadalmi elfogadottság. Tehát ez már mindenképpen azt jelezte, hogy alapjaiban rossz az az alkotmány, és ma már a megfelelő r endeltetését nem tudja betölteni. Hiszen nyilván az senkinek nem célja, hogy akár itt a Kossuth téren, akár máshol folyamatosan egy tüntetési hullám, egy demonstráció, egy polgári engedetlenségi mozgalom alakuljon ki, amely egy anarchiába vagy egy anarchia felé sodorja az országot, hiszen teljesen kétfelé húz a nemzet, vagyis más irányba húz a nemzet, illetve más irányba húz a kormány, és már nem volt meg a társadalmi elfogadottság. Ez is egy olyan alappillére volt, ami azt mutatta meg, hogy mindenféleképpe n szükség van egy új alkotmányos folyamatra, egy új alkotmányra, amely például ezt a kérdést is fogja tárgyalni. Illetve, ha már itt tartunk, akkor kiemelném itt a kormány felelősségét, a miniszterek felelősségét és magának a parlamentnek a felelősségét, a mely nincsen megfelelően deklarálva a magyar alkotmányban. Hiszen éppen az előbb világítottam rá arra, hogy egy kormány mennyire nem vonható felelősségre, de ugyanúgy a miniszterek sem a nép által, a választók által, illetve maga a parlament sem, hiszen ne m visszahívhatóak a képviselők, nem oszlatható fel a parlament és a többi; nincsenek meg azok az alkotmányos garanciák, amelyek legalább elvi szinten ott lennének a választópolgárok kezében, hogy a népfelség elvét közvetlenül tudják gyakorolni. Vagy példáu l a köztársaságielnökválasztásnál sincsen meg az a lehetőség, hogy közvetlenül tudja a népfelség elvét gyakorolni, azaz, hogy például közvetlen legyen az elnökválasztás. Mindezek azt mutatják, hogy az élet azt mondja, hogy szükségünk van egy új alkotmányr a. Nagyon örülünk annak, hogy a FideszKDNP ezt már a ciklus elején megfogalmazta, és létre kíván hozni ennek az előkészítésére egy bizottságot. Külön örülünk annak, hogy legutóbb, amikor az alkotmányhoz is hozzányúlva a választójogi törvénynél tartottunk - ami szintén egy kétharmados alaptörvény a magyar jogszabályok között , akkor egy albizottságot hozott létre a tisztelt Ház, illetve arra történt javaslat a FideszKDNP soraiból, hogy egy albizottságot hozzunk létre. Ezzel kapcsolatban már akkor Balczó Z oltán és Farkas Gergő jobbikos képviselőtársaim jelezték azt, hogy amikor az alkotmányt érinti egy ilyen téma, akkor talán jobb lenne, ha nem egy albizottságot, hanem egy eseti bizottságot állítanánk fel, hiszen annak sokkal nagyobb a méltósága, sokkal nag yobb a jelentősége. Éppen ezért talán célszerűbb lenne, ha az alkotmánynál minden esetben eseti bizottság kerülne felállításra. Nagyon örülünk annak, hogy Balsai István képviselőtársam már jelezte azt az előterjesztők nevében, hogy ezt a fajta igényt az el őterjesztők is elfogadják és akceptálják, és ők is egyetértenek velünk abban, hogy nem albizottságot, hanem eseti bizottságot hozzunk létre. Azonban néminemű félelmeim vannak, amiket azért szeretnék elmondani, az eseti bizottsággal, illetve ezzel az alkotm ányelőkészítő bizottsággal kapcsolatosan. A mai napon az alkotmányügyi bizottság ülésén beterjesztésre került egy törvénymódosítási javaslat, amely egyben alkotmánymódosítási javaslat is, amely álláspontom szerint beleillik egy folyamatba, amit már itt fo lyamatosan látunk a kormánypárt részéről, amikor előterjeszti a törvényeket, mégpedig az alaptörvényeket, a legfontosabb törvényeket, amikben azt látjuk, hogy folyamatosan a jelenlegi parlamenti struktúrának megfelelően nyirbálja meg a demokrácia jogait pé ldául az önkormányzati választások során, vagy félünk tőle, hogy majd esetlegesen a parlamenti választások során. Ennek a megnyilvánulása történt a mai napon, amikor is megkaptuk az alkotmánybírákról szóló módosító javaslatát az alkotmánynak, é s ebbe úgymond bele volt csempészve egy paragrafus, amely az alkotmány, a ’49. évi XX. törvény 24. § (5) bekezdését lenne hivatva - amennyiben elfogadásra kerül majd itt a parlamentben - módosítani. Első ránézésre úgy tűnik, mintha nem sok jelentősége lenn e, hogy ez az új törvény a 24. § (5) bekezdést hatályon kívül helyezi. De miről is szól ez a 24. § (5) bekezdése az alkotmánynak? És itt válik érdekessé a dolog. Ezt idézem: “Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határo zat elfogadásához az országgyűlési
