Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1099 DR. GYÜRE CSABA , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Különleges nép vagyunk mi, magyarok, hiszen nekünk az alkotmányosság nagyonnagyon sokat jelent, és tulajdonképpen majdnem a magyar államisággal együtt járt ez a folyamat, mióta megpróbáljuk írásba foglalni az alkotmányunkat, és megpróbáljuk rendszerezni a törvényeinket alaptörvény formájában. Az egyik első ilyen alaptörvény volt gyakorlatilag már az Aranybulla kiadása 1222ben, amelyben II. András összefoglalt bizonyos alapjogokat, és valahonnan innen keletkeztethetjük azt a folyamatot, amiko rtól írásban is megjelent a magyar alkotmányosság. Ez végigkísérte a magyar jogtörténeti folyamatot, amikor is mindig is nagyon nagy hangsúlyt helyeztünk erre; például Werbőczy Tripartituma, amely szintén megpróbálta már összesíteni az addigi alkotmányos s zabályokat, és abból egy alkotmányt gyúrni. Ez a történeti alkotmány, amely tulajdonképpen Magyarországon kialakult, kitűnően működött, és a társadalmi viszonyokat is megfelelő módon rendezte 194445ig, a második világháború befejezéséig, amikor is a szov jet megszállással hatályon kívül helyeződött a magyar történeti alkotmány. Hát, akkor kaptunk egy alkotmányt, elég szépet, egy sztálinista alkotmányt, amit ránk oktrojáltak a Szovjetunióból, amely az 1949. évi XX. törvény számát kapta. Azt gondolom, elég s zégyen ez ma, hogy attól függetlenül, hogy ez az alkotmány többszörösen is módosításra került, ehhez képest mind a mai napig 1949. évi XX. törvényként emlegetjük, és óhatatlanul is az ember eszébe jut az a kor és az az időszak, amelyben az alkotmány szület ett. Természetesen eljött az a folyamat, amelynek eredményeként itt is bekövetkezett az, amit rendszerváltásnak neveznek ma, amit mi azért nem tartunk egy teljes rendszerváltásnak, hiszen nagyon sok hiányossága volt. Ez meg is látszott az alkotmányon, amel yet '89. október 23i kihirdetett időponttal megváltoztattak, nagyon jelentősen módosítottak. Alapelvi szinten nyilván az egypártrendszerű diktatúrából áttértünk egy többpártrendszeres - az elmúlt 45 év után, az azt megelőző 45 év után - teljesen új rendsz erre, és ezért minden nagyon sok tekintetben megváltozott. Azonban azt kell látnunk, hogy az élet ezt az alkotmányt meghaladta. Nemcsak azért, mert a preambulumában, amelyre már mindenki hivatkozott, az akkori alkotók ezt egy ideiglenes alkotmánynak tekint ették, hiszen sajátságos kor volt ez az 198889, amikor ennek a módosításnak az előkészítő folyamata lezajlódott, hiszen nem körvonalazódott ki még pontosan az, hogy milyen is lesz az az új rendszer, amelybe Magyarország át kíván lépni. S ennek ugyan volta k hagyományai, de azok olyan mértékben megszűntek 194445tel, hogy gyakorlatilag egy egészen új rendszert kellett kiépíteni, kezdve a választásoktól, a demokrácia folyamatának minden egyes területét külön újra kellett szabályozni. És mit látunk ma? Azt, h ogy ezekben nagyon apró változás volt, de tulajdonképpen alapjaiban a '89es megmaradt. Én azt látom, hogy a legnagyobb probléma, amely mindenféleképpen időszerűvé teszi az alkotmány megváltoztatását, az az, hogy kiderült, hogy a rendszerek nem tökéletesen működnek. Elsősorban mire gondolok itt? 2006. szeptember 17ére, amikor tulajdonképpen belecsúsztunk egy alkotmányossági válságba; amikor kiderült, hogy Magyarországon hatalmon van egy olyan kormány, amely mögött már gyakorlatilag semmilyen társadalmi tám ogatottság nincsen, sőt olyan a társadalom közhangulata, amely elítéli, sőt nemzetellenesnek tartja azt a kormányt, amely abban a pillanatban hatalmon volt Magyarországon; és kiderült az, hogy nincsen törvényes eszköz a kezünkben, nincs alkotmányos lehetős ég arra, hogy egy ilyen hatalmat az ország, a közakarat leválthasson. Úgy gondolom, ezt mindenképpen egy alkotmányossági válságfolyamatnak kell tekintenünk, hiszen nem volt semmilyen megoldás erre, hogy ezen változtassunk. (17.50) Nem volt lehetőség arra p arlamenti többség hiányában, hogy a parlament bizalmatlanságot szavazzon a kormány ellen, nem volt lehetőség arra, hogy a köztársasági elnök úr visszahívhassa a kormányt, vagy feloszlathassa a parlamentet, nem volt arra a nemzetnek, nem volt arra az államp olgároknak joga, hogy akár népszavazást kezdeményezzenek, vagy bármilyen folyamattal megpróbálják a kormányt eltávolítani az ország éléről. Ezt bizonyította 2006. szeptember 17én,