Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1093 Köszönjük szépen, képviselő asszony. Megadom a szót a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának, Bárándy Gergely képviselő úrnak. Képviselő úr, öné a szó. DR. BÁRÁNDY GERGELY , az MSZP képviselőcso portja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! Azért is jöttem föl a pulpitusra, mert úgy ítélem meg - bár első ránézésre nem biztos, hogy mindenkinek ez a véleménye , hogy egy igen nagy jelentőségű törvényjavas lat az, ami előttünk fekszik. Megjegyzem azt is, éppen ezért sajnálom, hogy nemhogy a miniszterelnök úr vagy az igazságügyért felelős miniszter úr, de egyetlen miniszter vagy egyetlen államtitkár sem tartotta fontosnak a kormányból azt, hogy a törvényjavas lat tárgyalásánál jelen legyen. (Dr. Fónagy János a képviselői helyéről: Itt vagyok!) Ha először ránéz valaki erre a tervezetre, akkor azt gondolhatja, a szónokoknak majd arról kell beszélniük, hogy a mandátumok frakciók közötti elosztása vajon méltányose , arról kell beszélniük, hogy vajon a bizottság jogköre vagy működési rendje hogyan néz ki, vagy esetleg ki hány alelnököt delegálhat, ahogy Balsai képviselő úr is ezt tette az expozéjában. Azt gondolom azonban, hogy ez a javaslat - hangsúlyozom - jóval tö bb ennél. Ez a javaslat az alkotmányozási folyamat megkezdéseként értelmezhető és értelmezendő, annak első, kézzelfogható eleme. Ebben a ciklusban ez az első olyan törvényjavaslat a Ház előtt, amelyet az alkotmányozással összefüggésben terjesztettek be. Ez ért elöljáróban - ahogy egyébként Mátrai Márta képviselőtársam is tette a felszólalásában, ugyanezt teszem én most az enyémben - le kell szögezni néhány dolgot. Csak olyan új alkotmányt tudunk támogatni majd, amelyik a világnézeti semlegesség talaján áll, amelyik nem a Fidesztől eddig megismert rendszerépítő szándékot kodifikálja, amelyik nem akar gyökeresen új alkotmányos berendezkedést teremteni, amelyik nem számolja fel, sőt nem is gyengíti a végrehajtó hatalom demokratikus kontrollját, amelyik erősíti a z emberi és a szociális alapjogokat, a szabadságjogokat és a munkavállalói jogokat. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt igent vagy nemet mondanánk és mondhatnánk az előttünk fekvő, látszólag - ahogy mondtam - csupán egy technikainál alig nagyobb jelentőségűnek látszó, egy eseti bizottság felállításáról szóló javaslatról, néhány kérdést fel kell tenni magunknak, és meg is kell próbálni rá természetesen válaszolni. Ilyenek: vane szükség egyáltalán új alkotmányra? Miért van szükség új alkotmányra? Ha szükség van e rre, akkor vajon milyen fórumokon kell kidolgozni az új alkotmány szövegét? Végül el tudunk jutni oda, hogy megválaszolhassuk azt - bár előrevetem, hogy az én ismereteim szerint ezt most még nem tudom megtenni , hogy vajon ebbe a folyamatba hogyan illeszt hető be a felállítandó eseti bizottság. És azt is meg kell említeni, hogy mielőtt válaszolunk erre a kérdésre, bizony meg kell nézni - hiszen nem választható el a folyamattól , hogy eddig milyen bejelentéseket tett a Fidesz vagy éppen maga Orbán Viktor. S zükség vane új alkotmányra? Igen, szükség van rá. Azért van rá szükség, mert az elmúlt 20 év társadalmi fejlődéstörténetének meg kell jelennie az alaptörvényben, valamint azért is, mert az elmúlt 20 év során felmerült problémák olyan sok ponton teszik szü kségessé a módosítást, hogy sokkal elegánsabb egy új törvényt alkotni, mint módosítani azt. És egyébként osztom azt is: zavaró az, hogy az alkotmány szövegében az az ideiglenes jelző ott szerepel. Ez igaz. Az OrbánTorgyánkormány idejé n, amikor egy felvételiző a vizsgán azt mondta, hogy Magyarországon még nem történt meg a rendszerváltozás, mert még mindig a szovjet típusú kommunista alkotmány van hatályban, hát nem mondom, kissé meglepődtünk a válaszon. Az elnök, a bizottság elnöke, ak i egyébként felvállaltan és köztudottan jobboldali beállítottságú ember volt, elmagyarázta ennek a tudatlan aspiránsnak azt - ugyanazt egyébként, amit Hack Péter most nemrég írt meg , hogy szinte semmi nem maradt változatlan az alkotmányban, talán csak az , hogy a Magyar Köztársaság fővárosa Budapest. Minden más lett ezen kívül. A mondat egyébként bekerült, nem kell mondanom, az aranyköpések közé, mondjuk, két olyan mondat közé - megnéztem ezt az egyetemi lapot , hogy a ’4849es szabadságharc fő célkitűzé se az volt, hogy a ’67es Monarchiából
