Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 4 (11. szám) - Dr. Sólyom László, köztársasági elnök emlékbeszéde - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. SÓLYOM LÁSZLÓ köztársasági elnök:
1014 Hölgyeim és Uraim! Tisztelt O rszággyűlés! Az újonnan megalakult Országgyűlés a mai naphoz már nem érkezett üres kézzel. Törvényt alkottunk az állampolgárságról, így minden magyar ember számára lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint nemzetünk alkotó részévé legyen. (Nagy taps.) Tö rvénybe foglaltuk, hogy június 4e a nemzeti összetartozás napja, és törvényt alkottunk a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről. Ezzel eleget tettünk a nemzet kívánságának, a nép akaratának és lelkiismeretünk parancsának. Eleget tettünk továbbá a Magyar Köztársaság alkotmánya 6. §ának, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Vendégeink! Gondolatban engedjünk magunknak tízévnyi időt, forgassuk előre az idő kerekét, fogalmazzuk meg, hogy a százéves évfordulón mi vár majd a magyar nemzetre, hiszen ez belátható kis időtáv. Reményeink szerint a magyarok lakta térség teljes európai uniós integrációja tíz év múlva valósággá válik, a bennünket elválasztó határok eltűnnek, az Unió alapv ető szabadságjogai maradéktalanul érvényesülnek a Kárpátmedencei régióban is. Ha a mostani nekibuzdulásunkból nem engedünk, ha a szolidaritásunk és elkötelezettségünk nem csökken, ha komolyan vesszük a nemzet határok feletti újraegyesítését, akkor majd tí z év múlva mondhatjuk, hogy a sokáig elhallgatott vagy letagadott történelmi valósággal szembenéztünk, a múltat bevallottuk, és rendeztük végre közös dolgainkat. Nem revíziót, hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európá nak. Európa jövője is a közös értékek megőrzésében rejlik, az emberek jogain és méltóságán, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik. Bízzunk benne, hogy a Mindenható, amely számtalan megpróbáltatásnak vetette alá nemzetünket, végül kegyesen megengedi, hogy aki magyarnak vallja magát, bármerre is éljen a világban, büszkén és szabadon tehesse, gondolataiban, szóban és cselekedeteiben, és érezze az összetartozás erejét. Kérem, engedjék meg, hogy végül a legnagyobb magyart idézzem: “Nem nézek én, megvallom , annyit hátra, mint sok hazám fia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni valaha mik voltunk, de inkább átnézni, idővel mik lehetünk, és mik leendünk. A múlt hatalmunkból elesett, a jövendőnek viszont urai vagyunk.” Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Hosszan tartó nagy taps.) Dr. Sólyom László, köztársasági elnök emlékbeszéde ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Vendégeink! Tisztelettel felkérem Sólyom László köztársasági elnök urat, hogy fáradjon a szónoki emelvényre, és tartsa meg emlékező beszédé t. (A díszőr az emelvényhez kíséri dr. Sólyom Lászlót, aki fellép a szónoki emelvényre.) DR. SÓLYOM LÁSZLÓ köztársasági elnök : Tisztelt Országgyűlés! A magyar nemzet sorsfordulóiról illő és hasznos megemlé kezni. Vannak ünnepeink és gyásznapjaink. Mindegyikben újra és újra átéljük közösségünket, és azáltal erősödünk meg, hogy megfogalmazzuk és érzelmeinkbe fogadjuk az egykori események mának szóló tanulságait, sőt parancsait. A mai emléknap akkor tölti be a feladatát, ha a trianoni békeszerződés után 90 évvel valóban új korszakot nyit a nemzetünk egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek. Új korszakot abban az európai környezetben, amelynek számos meghatározó elemét valóban az első világháborút lezáró bék erendszer határozta meg, de amelyben az azóta eltelt közel egy évszázad történelme, uralkodó eszméinek és jogrendjének változásai immár teljesen más hozzáállást tesznek lehetővé, sőt kívánnak meg. Ebbe a változásba illik az Országgyűlés által elfogadott és ma hatályba lépett törvény is, amely tanúságot tesz a nemzeti összetartozásról.
