Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 7 (228. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
972 Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezs ák Sándor) : Köszönöm, képviselő asszony. Kettő percre Lamperth Mónika képviselő asszonyé a szó. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor az előbb fideszes képviselőtársam az oktatási normatíva számait mo ndta, akkor úgy tűnt felületes szemlélőnek, minthogyha az elmúlt években a költségvetés és a kormány az oktatásra kevesebb pénzt adott volna rendre, és ezt az egyébként általunk igen fontosnak tartott területet elhanyagolta volna. Amikor az önkormányzati f inanszírozásról szó esik, akkor ellenzéki képviselőtársaim előszeretettel csak és kizárólag az állami normatíváról beszélnek. Pedig az egy nagyon fontos dolog, és ha az elmúlt éveket megnézik és a dinamikáját is megnézik, az önkormányzatok kötelező feladat ellátásának van egy másik forrása, ez a saját bevételek. És az önkormányzati saját bevételek ugyanolyan ütemben nőttek az elmúlt időszakban, amikor gazdasági növekedés volt, mint ahogyan a gazdasági növekedés egyébként a központi költségvetés összbevételei t is hozta. (Babák Mihály: De most csökkentek.) Igen, most ott is más a trend, egy csúsztatott ritmusban fog odaérkezni. De azért az mégiscsak egy hamisság, kedves képviselőtársaim, hogy van a költségvetésnek két nagy része, van a központi támogatás, és va n a saját bevétel, és mindig csak az egyikről beszélnek! Én konkrétan tudom, hogy főleg a nagy önkormányzatoknál a helyi adóbevételek növekedése, a helyi bevételek növekedése - amit a kedves tévénézők, akik most figyelemmel kísérik a parlamenti ülést, a sa ját városukban, falujukban fizetnek be, saját hozzájárulásuk meg a helyi vállalkozók hozzájárulása a bevételhez , az mind azt célozza, hogy egyébként azokra a szolgáltatásokra, amelyek a legfontosabbak az ott élő emberek számára, az iskola, az óvoda, a sz ociális ellátás, arra fordítsanak ebből. Tehát tiszta képet csak akkor kapunk, ha mind a kettőt megnézzük. Úgyhogy én azt szeretném kérni, hogy ezt a hamiskodást hagyják abba, és csináljanak tisztességes mérleget, amikor hozzászólnak. Köszönöm szépen. (Tap s az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő asszony. A következő kétperces felszólaló Révész Máriusz képviselő úr, Fidesz. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Tisztelt Képviselő Asszony! Azt gondolom, hogy némi hamiskodás egyébként az ön hozzászól ásában is van. Talán nem véletlen az - képviselő asszony, mondja meg, hogy az önkormányzatok hány százaléka önhibáján kívül hátrányos helyzetű, azaz az önkormányzatok hány százaléka került már abba a helyzetbe, hogy az alapvető feladatellátásait az oktatás , szociálpolitika, egészségügy területén nem tudja teljesíteni. Megmondom, képviselő asszony: körülbelül egyharmad, az önkormányzatok körülbelül egyharmada ebben a helyzetben van. (Ékes József: Több mint egyharmada.) És ez pontosan azért áll elő, mert önök a normatívákat csökkentik, viszont nagyon sok olyan település van, ahol egyébként nincsen saját adóbevétel, nincsen elég helyi erőforrás. (10.20) Úgyhogy, tisztelt Lamperth Mónika képviselő asszony, önmagáért beszél az a szám, hogy valahol 2002ben a norm atívák az oktatási költségek 7580 százalékát fedezték, ma ez a szám ezzel lecsökkent 60 százalék környékére. Még államtitkár úrnak mondanám azt, hogy persze jól hangzik az az érv, hogy 5 százalék járulékcsökkentés volt, ezért bár 60 százalékban finanszíro zzák az oktatási kiadásokat, a járulékcsökkentést 100 százalékosan visszaveszik. Ez önmagában ahhoz vezet, hogy az önkormányzatok még nagyobb arányban lesznek kénytelenek finanszírozni egyébként az oktatási költségeket. De államtitkár úrtól azért azt megké rdezném, hogy amikor például 5 százalékos
