Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 7 (228. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BOTKA LAJOSNÉ (MSZP):
971 Elnök úr, kös zönöm szépen a szót. Én Pánczél Károly képviselőtársamnak szeretném a figyelmét felhívni - nem tudom, hogy amikor önök kormányon voltak, hogyan készültek ezek az előterjesztések, a mi esetünkben elsősorban nyilván köztisztviselők írják meg minisztériumokon belül, a korábbi écákat figyelembe véve, és aztán ezeket a számokat terjesztjük a képviselők elé, és kezdődik egy vita folyamatosan. Nagyon nem tetszik nekem, ahogy ön ilyen lezárt dolgokként tünteti fel ezeket az ön által kifogásolt, úgymond elvonásokat, mert ahogy az előttem lévő hozzászólók is többször elmondták, egy vitáról van szó, és most a vita során be fogunk adni módosító javaslatokat. Ahogy Botka Lajosné is elmondta, bizonyos dolgokra a szocialista frakció is bead módosító javaslatokat, és megegy eztünk, hogy önök is ezeket támogatni fogják. Tehát egyszerűen ne tegyünk úgy, mintha valami dolog itt lelepleződött volna, és akkor most itt hirtelen a szocialista képviselők esetleg megijedtek ettől, és azért gondolkodnak másképp! Nem. Mi látjuk a költsé gvetés egészét, azt tudjuk mondani, például a gyermekétkeztetés esetében, hogy ez nem csökken, hanem bővülni fog, és önök is tudják nagyon jól, hogy azzal fog bővülni például, hogy a hetedik osztályosokra is kiterjesztik ezt a fajta juttatást. A másik pedi g a továbbképzés kapcsán: nem tudom, mindig úgy teszünk, mintha… Említettük, hogy egyéves elvonásról van szó, senkinek a jelenleg folyó továbbképzését ez nem veszélyezteti, mert aki például egy kétéves tanfolyamra vagy egyebekre iratkozott be, azt a 2009e s költségvetés biztosítja a számára, tehát végig tudja vinni. A harmadik dolog pedig az, hogy 11 milliárd forintot a TÁMOPon keresztül, különböző pályázati lehetőségeken keresztül biztosítunk a pedagógusok továbbképzésére. Én most hirtelen ilyen hatalmas összegre nem emlékszem, hogy az elmúlt időszakokban erre fordítottunk volna, és ez kiterjed a közoktatáson belül a szakképzéstől kezdve számtalan más, középiskolai, általános iskolai pedagógusok számára megnyitott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) pályázati lehetőségekre. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre Botka Lajosné képviselő asszonyt illeti a szó. BOTKA LAJOSNÉ (MSZP) : Köszönöm a szót. Képviselőtá rsaim, azzal kezdtem, illetve azt gondolom, ismétlem magamat - el tudják képzelni azt a helyzetet, amikor egy választási évre készülő kormánypárti képviselő egy olyan költségvetéstervezetet ajánl a parlamentben, ami nem arról szól, hogy még többet, még tö bbet? Ami arról szól, hogy takarékosan, ami arról szól, hogy a realitások figyelembevételével, a jövő, az ország jövőjének az érdekében hozzunk meg sokszor népszerűtlen döntéseket. Nem kívánom magunknak, hogy többször előforduljon, mert ez nyilván nagyon s ok, elsősorban a gazdasági válság kérdése. De ha itt tartunk, akkor a felelősségünk nagy. Éppen ezért nagyonnagyon fontos értéknek tekinteni azt, hogy a költségvetésünk 11 százaléka volt 2009ben az oktatási ágazat részesedése, és 2010ben ez 10,9. Ja, ho gy csökkent? Többek között a bérköltségeknek köszönhetően, az a bizonyos adó- és járulékcsökkentés, ami pedig egyébként a pedagógusok és az iskolában dolgozó közalkalmazottak esetében - mivel a bérük beleesik abba a sávba - azt fogja jelenteni, hogy január 1jétől a borítékjukban több lesz a pénz. Emlékszem igazgatóként, hogy hányszor kellett megtanítanom a bruttósítást és az adózást, hogy miért annyi, és hányszor kerültem olyan helyzetbe, hogy ne adjak 50 ezer forint jutalmat, mert egyébként a nagyobb adós ávba esve kevesebbet fog kapni. Kérem, adócsökkentés lett és járulékcsökkentés, több pénz marad a borítékban, de kevesebb állami bevétel lehetősége van! Tehát úgy gondolom, hogy ezekkel a realitásokkal számolni kell akkor, amikor a kívánságlistákat benyújt juk, és nagyon nagy a felelősségünk, hogy a módosítókban viszont olyan területeket jelöljünk meg, amiket alapvetően fontosnak tartunk, és amiben az állami felelősségvállalásnak a költségvetési sorát nélkülözhetetlennek tartjuk.
