Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 7 (228. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - RÓZSA ENDRE (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KISS FERENC (MSZP):
957 Mindezek finanszírozására a 2010es költségvetésben a Munkaerőpiaci Alap biztosít lehetőséget. A Munkaerőpiaci Alap 2010. évi összes bevétele 332,2 milliárd forint, míg kiadása 313,8 milliárd. Ez azt jelenti, hogy van mintegy 18,4 milliárd forint tartalék. Erre azért van szükség, mivel a pénzügyi és gazdasági válság, valamint a járulékcsökkentés következtébe n a Munkaerőpiaci Alap likviditási tartaléka várhatóan elfogy, és a jogszabályban előírt feltöltése érdekében 18,4 milliárd forint került tartalékként nevesítésre. A Munkaerőpiaci Alapot a 2009. évhez képest a bevételi oldalon a járulékbevételek jelentős mértékű csökkenése, illetve a rehabilitációs hozzájárulás megemelkedése, míg a kiadási oldalon a passzív ellátások jelentős növekedése, valamint a járulékcsökkentéssel összefüggésben a Munkaerőpiaci Alapot terhelő költségvetési befizetési kötelezettség e lmaradása jellemzi. A bevételek tekintetében 2010től új járulék, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék váltja fel a korábbi munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulékot, amely 180 milliárd összegben került megtervezésre. 2010től a rehabil itációs hozzájárulás ötszörösére nő, évi 964 500 forint/fő lesz, amelyet a munkáltatónál, a vállalkozásnál az állományi létszám 5 százalékáig kell biztosítani. Ez 62,4 milliárd forintra tervezhető. Valószínűleg lesznek és vannak bizonytalanságok ebben, his z ha csökken a foglalkoztatás, valószínűleg kevesebb folyik be. (9.10) A Munkaerőpiaci Alap tervezésénél a felülről nyitott irányzatok, így a passzív ellátás, a járulékátvállalás, a bérgaranciatámogatás tervezése különös figyelmet igényelt, tekintettel a rra, hogy ezek összege 156,7 milliárd forint, a teljes munkaerőpiac kiadásainak felét teszi ki. A bevételek kiesését részben a Munkaerőpiaci Alapot terhelő költségvetési befizetési kötelezettség jelentős csökkenése ellensúlyozza. 2010ben, az “Út a munkáh oz” program keretében szervezett közmunka támogatásához a járulékok finanszírozását biztosítja a költségvetési befizetésként 8 milliárd forint összegben. A Munkaerőpiaci Alap kiadási oldalán a meghatározó feszültségpontot a képzési alaprész bevételi és ki adási oldalának mintegy 15 milliárd forint összegű eltérése jelenti. A korábbi években a képzési alaprész bevételikiadási oldala egyensúlyban volt. 2010ben ez az egyensúly már tervezési szinten is felborult, mivel a bevételt képező egyes járulékok csökke ntése miatt a képzési alaprész bevételét képező szakképzési hozzájárulás más célú felhasználásra is lehetőséget biztosít. Bár kompromisszum született a mesterségesen alultervezett kiadási előirányzat tekintetében, ennek következtében azonban jövőre a hazai szakképzés fejlesztésére új programok nem indíthatók. Csak a jogszabályi kötelezettség teljesítésére van mód, de egyes jogcímek tekintetében még ez is aggályos. Ugyanígy aggályosnak nevezte e területet az Állami Számvevőszék is. Az aktív eszközök támogatá sa a 2009. évi szinten marad, ez 43,5 milliárd forint. A foglalkoztatás elősegítésére szolgáló TÁMOPintézkedésekre fordítható pénzeszköz mértéke azonban egynegyedével megnő, amely ellensúlyozza a hazai forrás szinten maradását. Egykét dolgot szeretnék az ért az aktív támogatások közül kiemelni. A különféle eszközök működtetésének finanszírozására a decentralizált keret jövőre havonta átlag 4550 ezer fő képzésére, illetve a támogatott foglalkoztatás megvalósítására ad lehetőséget, ami körülbelül 1 százalék ponttal segítheti a munkanélküliségi ráta csökkenését. Továbbra is érvényben marad a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékkedvezményeknél a Startkártyával összefüggő foglalkoztatás támogatása, ez mintegy 2530 ezer fő foglalkoztatását jelenti havonta. A pa sszív kiadásoknál, amely a legjelentősebb kiadási tétele a Munkaerőpiaci Alapnak, az álláskeresési járadékban havonta átlagosan 147 ezer fő részesülhet, ami átlag 54 ezer forint havi juttatást jelent. Ugyanígy az álláskeresősegélyben havonta 46 ezer fő r észesülhet, átlag 28 700 forintos havi juttatással. Úgy gondolom - és a Szakképzési Alapról többen is szóltak, én is elmondom
