Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 7 (228. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
949 a kiadási lehetőségeket, és ennek eredményeképpen kevesebb kiadást tud az állam a költségvetésből biztosítani a legfontosabb területeken, legfeljebb néhány területen tudnak többletkiadást biztosítani. Ez látható ebben a költségvetésben, az i mént például a közbiztonság területén szóltunk erről. Ugyanakkor az önök hozzászólásai általában és jellemzően arról szólnak, hogy ahol megvalósul kiadáscsökkentés, ott ez ne valósuljon meg. A hozzászólások másik része arról szól, hogy ahol bevételnöveléss el számol a költségvetés, ott pedig ne számoljon bevételnöveléssel, mert azzal sem értenek egyet, ha valakiknek valamilyen jogcímen - és ebből a szempontból majdnem mindegy, milyen jogcím szerepel a költségvetésben - többletbefizetést kell teljesíteni. Azt gondolom, ez nem felelős magatartás akkor, amikor ha megnézzük, valamennyi ország valamennyi költségvetésének készítésénél ezzel a két iránnyal mindenütt számolnak: valamennyi országban csökkentik a kiadásokat, és valamennyi országban növelik a bevételeke t a lehetséges jogcímek megtalálásával. Úgy gondolom tehát, hogy amikor felelősségről beszélünk, akkor érdemes azt a felelősséget is kinekkinek végiggondolnia, vajon az ország érdekében álle olyan látszatot keletkeztetni, olyan módon fogalmazni, olyan ke zdeményezéseket tenni, amelyek egyébként azt sugallják a nem kellően tájékozott, esetleg ezekben a kérdésekben nem kellően elmélyült személyeknek, hogy csak szándék kérdése, nem pedig a realitások kérdése az, hogy vajon mennyi bevétel keletkezik egy ország költségvetésében, és vajon milyen kiadásokat lehet ebből a bevételből teljesíteni. Azt tudom mondani, hogy szerencsére az elmúlt időszak eredményeinek hatására - ebbe beletartozik az intézményi megújítás és a költségvetési gazdálkodás, többek között a Köl tségvetési Tanács felállításával - Magyarországon elértük azt a helyzetet, amely helyzetben érdemben csak az lehet a helyes logika, s ezt valamennyi szakmai közegben el szokták fogadni, hogy a megváltozott körülményekhez igazított bevételi lehetőségek adjá k meg azt a keretet, amihez kell igazítani a kiadásainkat. Ezeket a kiadásainkat pedig nem lehet korlátlan mértékben növelni minden területen, differenciáltan néhány területen van lehetőség a növelésére, ezt el is végezte a kormány a benyújtott költségveté sben, ugyanakkor pedig más területen értelemszerűen csökkenteni kell a kiadásokat. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a következő évi költségvetés két nagyon fontos területen növekedést tartalmaz, a növekedés pedig az európai uniós elnökségi felkészüléssel kapcsolatos kiadásainkban a Külügyminisztérium költségvetésében markánsan megjelenik. Ez közel 10 milliárd forintos többletet tartalmaz azoknak a feladatoknak a finanszírozására, amelyek a 2011. évi magyar elnökségi időszak 2010es felkészülési feladatait tartalmazzák. Fontosnak tartom azt is megemlíteni, ugyancsak a külügyi költségvetés kapcsán, hogy mindazokon a területeken, ahol a magyar diplomáciának fontos feladatai vannak, elsősorban a gazdasági diplomácia erősítésével - példának okáért a Kínai Népkö ztársaságon belül máshová helyezni a magyar külképviselet hangsúlyát, ezért BelsőKínában létesíteni újabb magyar képviseletet , erre a megfelelő forrás biztosított, és remélem, hogy a következő időszakban ezeknek a feltételei, immár a szerződéses feltéte lei és a helyszíni feltételei is biztosítottak lesznek, meg fogják teremteni. Ugyancsak fontos megemlíteni azt is, hogy amikor az európai uniós elnökségi felkészülésről szólunk, akkor annak a korábban előforduló vitának - most még a zárszámadási vitában is volt vitánk - a költségvetési vonzatáról is beszéljünk, nevezetesen arról, hogy a költségvetésben mekkora többlettel zárnak Magyarország európai uniós pénzügyi kapcsolatai, hogy a költségvetésben, azon túl, hogy a befizetéseket Magyarország teljesíti az U nió felé mintegy 220 milliárd forint értékben, mekkora az a forrás, mekkora az az összeg, amelyhez Magyarország hozzájut. Ez is egy régi vita közöttünk, és azt gondolom, érdemes erre ilyenkor legalább azt a mondatot kimondani, hogy Magyarország jelentős tö bbletszaldóval zárja az Európai Unióval a költségvetési kapcsolatait, Magyarországra jelentős többletforrás jön be a következő 2010. évi költségvetési évben is, annak érdekében, hogy a magyar gazdaság szereplői, a magyar önkormányzatok vagy a magyar civil szervezetek nagyon komoly fejlesztéseket tudjanak ai ezen források felhasználásával.
