Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KELETI GYÖRGY (MSZP):
904 1,17 százalékát, és így a gazdasági válság ellenére tartható a védelmi kiadások GDPhez viszonyított arány ának ez évi, vagyis előző évi szintje is. Itt szeretnék egy pillanatra megállni. Bizonyára a képviselőtársaim tájékozottak abban a kérdésben, hogy a NATOországok körében kialakult egy olyan rend, elv, szokás, megegyezés, ami az egyes országok GDParányos költségvetését határozza meg mint elvárást a katonai kiadások tekintetében. A Magyar Köztársaság ezzel az 1,17 százalékkal természetesen nem a nagyhatalmak között van, nyilván az Egyesült Államok, NagyBritannia, Franciaország - és sorolhatnék még néhány o rszágot - sokkal többet költ katonai kiadásra. De nem szégyenkezhetünk ebben a tekintetben, hiszen a velünk azonos nagyságrendű NATOtagországok között előkelő helyet foglalunk el, és nemcsak a GDParányos katonai kiadások tekintetében, hanem azokban a fel adatvállalásokban is, amit a NATOnál a nemzetközi feladatok tekintetében a Magyar Köztársaság elvállalt. De hogy senkinek ne legyen illúziója, más NATOtagországoknál is csökkennek a katonai kiadások, hiszen minden ország, amelyik most kezdi csinálni a kö ltségvetését, azokhoz a kiadásokhoz nyúl hozzá, amelyek elsősorban nem a munkahelymegtartás, a gazdaságfejlesztés tekintetében meghatározók. Természetesen itt viszont egy nagyonnagyon mértéktartó csökkentést fognak végezni ezek az országok megítélésem sze rint, hiszen a NATOn belüli feladatvállalás egyegy esztendőben történő megakasztása visszavethet olyan katonai programokat, amelyeknek aztán biztonságpolitikai szempontból az elkövetkezendő esztendőkben nagy jelentősége van. Ebben a tekintetben a magyar költségvetés is, a honvédelmi költségvetés is - azt gondolom - helyesen tervezett, amikor nem nyúl hozzá például a Gripenprogram költségvetési részéhez, amelyben 2010ben mintegy 25 milliárd forintot kell a már rendszerben lévő repülőgépek kifizetéseként a gyártó cégnek elküldeni. (18.40) Ez az összeg nagyságrendben megfelel az ez évi ilyen jellegű kiadásoknak is, és mint mondottam, nem akasztja meg a Gripenprogramot, abban az értelemben nem, hogy lehetővé teszi a repülőgépek pótalkatrészbeszerzését, és a fegyverzetek beszerzésére is megfelelő forrásokat fog biztosítani. A honvédelmi kiadások tekintetében külön kell szólni a nemzetközi feladatvállalásokról. Önök nyilván jól tudják, hogy a Magyar Köztársaság kormánya a NATO felé tett egy kötelezettséget, e gy vállalást - és ezt a parlament megerősítette , hogy mintegy ezer fővel veszünk részt különböző nemzetközi feladatok ellátásában. Meg kell mondani, hogy ez nem egy kis feladat a Magyar Honvédség számára, abban az értelemben, hogy természetesen idehaza k észenlétben kell állni azokra a feladatokra, amelyek a honvédelem számára az ország védelmével kapcsolatban megfogalmazódtak és a parlament által határozatban is megszülettek, másrészt pedig nagy távolságra vannak ezek a fiúk nagyrészt - például az Afganis ztánban szolgálók , ami azt jelenti, hogy nem jelent kis költséget az ő ellátásuk, szállításuk, az itthoni kapcsolattartásuk, és főleg az a biztonság, amelyet a társadalom, a közvélemény elvár, hogy a hadsereg, az ott szolgálatot teljesítő magyarok számár a biztosítani tudjon. Nem kell mondanom, hogy különleges speciális eszközöket kell beszerezni, ezek költsége nem alacsony. Nem kell mondanom, hogy a kint szolgáló katonák részére a javadalmazásukat úgy kell biztosítani, hogy ne csak erkölcsileg érezzék a f elelősséget, hanem azt is érezzék, hogy anyagi megbecsülésben részesülnek, és természetesen azt sem kell mondanom, hogy az a táborhely, amelyet számukra ki kell alakítani és működtetni az idegen környezetben, az időjárásilag eltérő környezetben, nem egy ki s költséget jelent. Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a Magyar Köztársaság a honvédelmi költségvetés keretében biztosítja azokat a feladatokat, amelyeket el kell látni idehaza és külföldön, lehetővé teszi bizonyos fejlesztések végrehajtását - min t említettem, ilyen a Gripenprogram , de mondanám, hogy
