Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKISS ÁGNES (Európai Néppárt):
872 Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a mi feladatunk, ez a közös feladatunk, s ez nem is kevés. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő assz ony. Most felszólalásra következik Hankiss Ágnes európai párti képviselő, 15 perc 35 másodperc áll a rendelkezésére. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. HANKISS ÁGNES (Európai Néppárt) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjé k meg, hogy magam azt az utat válasszam, hogy ne merüljek el a magyar költségvetés számszerű útvesztőiben, nem is szakmám egyébként, hanem inkább, kiválasztva az állam működésének egy adott területét, próbáljam meg megvilágítani azt, hogy az európai uniós tapasztalatok, értékszempontok, sarokpontok és prioritások tükrében a magyar állam működése és mindaz, ami a jövő évi költségvetésben ebből kifejeződik, milyen mértékig felel meg egymásnak, milyen mértékig harmonizál. A konkrét terület, amire gondolok, az Európai Unió két olyan bizottságát érinti, amelyben magam részt veszek. Az egyik az úgynevezett Emberi Jogi, Belügyi és Igazságügyi Együttműködés Bizottsága, a másik pedig a Biztonság- és Védelempolitikai Bizottság. Nyilvánvalóan ennek a két bizottságnak a z európai tevékenysége nem feleltethető meg egy az egyben a magyar állami működés ugyanilyen adott szegmenseinek, de azt hiszem, hogy egészében mégiscsak beszélhetünk a rendvédelmi, belügyi, titkosszolgálati tevékenységről és mindarról, ami ebből a költség vetésből leszűrődik. Előrebocsátva azt, hogy amikor az európai célkitűzések és prioritások tükrében szeretném itt nagyon röviden, amit az idő megenged, egyegy aspektust kiragadva ezt az összehasonlítást megtenni, akkor szeretném előrebocsátani azt, hogy i tt nem korlátozódhat a vizsgálat pusztán számok összehasonlítására. Abszolút számokéra természetesen nem, de még a számokból kirajzolódó tendenciákéra sem, hanem azt kell megvizsgálnunk, hogy a magyar rendvédelmi szervek, titkosszolgálatok vannake egyálta lán olyan szakmai és erkölcsi állapotban az elmúlt hét esztendő után, hogy alkalmasak lehetnek teljes jogú tagként és partnerként részt venni abban a programban, amelyet az Európai Unió e téren maga elé tűzött, és amelyik a lisszaboni szerződés életbe lépé sével még erőteljesebb fordulatot vesz, hiszen a lisszaboni szerződés életbe lépésével éppen a bel- és igazságügyi integráció lesz az, ami talán a legerőteljesebben megindul és előtérbe kerül. Az Európai Unió politikájának és célkitűzéseinek egyik sarokköv e az úgynevezett stockholmi program, amelyik gyakorlatilag a maga célkitűzését az igazságosság, biztonság és szabadság hármas értéke világában jelöli meg. A svéd elnökség egyébként ezt a területet, tehát a bűnüldözést és csatolt részét - most hadd fogalmaz zam ilyen egyszerűen - kitűzött prioritásnak és célnak tekinti, ezen belül pedig, hallhattuk a svéd igazságügyminiszter asszonynak egy meglehetősen érdekes és sok mindenre kiterjedő előadását, amelyben teljes joggal a szervezett bűnözés elleni küzdelmet j elöli meg első helyen, amely természeténél fogva határokon átnyúló jelenség, így az ellene való küzdelem is csak összefogás eredményeként születhet meg. Ezen belül, anélkül, hogy most a részleteire itt ki tudnánk térni, elsődleges feladatul tűzte az Unió m aga elé az Europol és az Eurojust megerősítését, hogy ezek valóban valós, közös európai ügynökségekké váljanak, amelyek a tagállamok közötti együttműködés és bizalom alapján még erőteljesebben működnek együtt a jövőben. Kérdezem én önöket, és voltaképpen e rre szeretném ezt a rövid hozzászólást kifuttatni, mit gondolnak, a mai Magyarországon akár a rendőrség, akár a titkosszolgálatok - most kiemelek két területet, ezt nyilván a teljesség igénye nélkül - alkalmasake arra, hogy megfeleljenek az Európai Unió e területekhez fűződő követelményeinek és prioritásainak. Amikor úgy fogalmazok, hogy megfeleljenek, akkor a félreértések elkerülése végett nem valami szolgai megfelelésre vagy az Unió kiszolgálására gondolok, mert lehet ezt így kicsavarni, ezért térek ki r á, hogy nem erre gondolok, hiszen ez ugyanannak a dolognak a két oldala. Akkor tudunk mi magyarok, a magyar emberek, Magyarország az uniós részvételből e téren hasznot húzni, tehát segítséget kapni a korrupció ellen, a
