Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. KOPITS GYÖRGY, a Költségvetési Tanács elnöke:
795 Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Tisztelettel köszönöm meg elnök úr hozzászól ását, és folytatjuk a hozzászólások sorát. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára emlékeznek arra, hogy 2009. szeptember 21én elfogadtunk a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan egy házszabályeltérést, ennek megfelelően megadom a szót Kop its György úrnak, a Költségvetési Tanács elnökének, húszperces időkeretben. Mielőtt elnök úr elkezdené a hozzászólását, tisztelettel köszöntöm Oblath Gábor és Török Ádám urakat, a Költségvetési Tanács tagjait, akik a páholyból figyelik az előterjesztés tár gyalását. (Taps.) Elnök úr, öné a szó. DR. KOPITS GYÖRGY , a Költségvetési Tanács elnöke : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt hadd fejezzem ki köszönetemet a Költségvetési Tanács nevében azért, hogy februári megválasztásunkkor ellenszavazat nélkül fejezték ki irántunk való bizalmukat. Tevékenységünkkel az ország anyagi erőforrásainak felelősségteljes kezeléséhez kívánunk hozzájárulni. Arra törekszünk, hogy célzat és részrehajlás nélkül mutassuk be az országgyűlési döntések várható költségveté si hatásait, a hatályos törvények keretein belül nyilvánosságra hozzuk a rendelkezésünkre álló adatokat és saját elemzéseinket, hozzájárulva az állampolgárok tájékozottságához és az állami pénzügyeket érintő döntések megalapozásához. Törvényi feladataink k özé tartozik, hogy független elemzést készítsünk a kormány költségvetési törvényjavaslatáról, és ennek keretében becslést adjunk egyes költségvetési tételekről. A jövőben az is feladatunk lesz, hogy megállapítsuk, mennyiben felel meg a költségvetési törvén yjavaslat a költségvetési felelősségről szóló törvény által előírt fiskális szabályoknak. Mindezek kapcsán külön köszönettel tartozunk valamennyi képviselőnek, aki a Házszabálytól való eltérés megszavazásával lehetővé tette, hogy ne csak a széles nyilvános ság, hanem itt, az Országgyűlés plénuma előtt is kifejthessem a Költségvetési Tanács nézeteit a kormány 2010. évi költségvetési törvényjavaslatáról. Tisztelt Ház! A közelmúltra tekintve a világgazdaság különlegesen kedvező korszakot élt át 2002 és 2007 köz ött, vagyis a pénzügyi válság előtti öt évben. Ezt a nagy mérséklődés vagy nagy mértékletesség - angolul: great moderation - elnevezéssel illetett korszakot világszerte stabilan magas gazdasági növekedés és mérsékelt infláció jellemezte. Mindebből a kevésb é fejlett, úgynevezett feltörekvő piacú gazdaságok is részesedtek, náluk is gyorsult a növekedés és lassult az infláció. Ebben az időszakban sok ország igyekezett hasznosítani múltbeli tapasztalatait, főleg a válságokban, és próbálta növelni a költségvetés i mozgásterét, ami utóbb lehetővé tette a nemzetközi pénzügyi válság hatásainak tompítását. (10.10) Ázsia számos országában exportorientált stratégiával sikerült hatalmas devizatartalékot felhalmozni. LatinAmerikában többnyire kiépítették a gazdaság szilá rd intézményrendszerét, és általában megfontolt gazdaságpolitikát folytattak. A visegrádi országok bejutottak az EUba, és készültek az euró bevezetésére. Mindehhez képest nézzünk szembe a tényekkel! Magyarország egyfajta kivételt jelentett. Nálunk a tarta lékképzés és az intézményépítés helyett egyfajta “húzd meg, ereszd meg” politika vált jellemzővé. A folyamatosan laza költségvetési politika arra vezetett, hogy 2006ban az EU tagországai között Magyarországé volt a legnagyobb GDParányos államháztartási h iány. Kornai János professzor nyomán - átvitt értelemben - azt mondhatjuk, hogy a 2007 előtti nemzetközi pénzbőség időszakában nálunk felpuhult az államháztartás költségvetési korlátja. Egy ideig úgy tűnt ugyanis, hogy a nemzetközi tőkepiacok bármit hajlan dók finanszírozni. Eközben azonban erodálódott a hazai fiskális politika hitelessége, aminek pedig fontos része volt abban, hogy már a válság kitörése előtt Magyarországot a világ legsebezhetőbb országai közé sorolták. Tehát nem csoda, hogy a Lehman Brothe rs csődje után készenlétihitelmegállapodást kellett kezdeményeznünk a Nemzetközi Valutaalappal.
