Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
792 Azt is el kell mondanom azonban, hogy az Állami Számvevőszék közjogi státusából adódóan a hatáskörén kívül eső kérdésekben nem foglalhat állást. I lyen a gazdaság, a költségvetési politika belső tartalma, a megvalósításokat szolgáló intézkedések szakmapolitikai kontrollja. (9.50) Ezek szem előtt tartásával végeztük az ellenőrzésünket, alakítottuk ki az önök rendelkezésére álló számvevőszéki vélemény t. Tekintettel a Költségvetési Tanács létrejöttére és publikált jelentésére is, a számvevőszéki ellenőrzés - a korábbiaktól eltérően - csak annyiban foglalkozott a makrogazdasági adatok és folyamatok, valamint az egyensúly értékelésével, amennyiben az kike rülhetetlen volt a bevételi és a kiadási főösszegek megalapozottságának megítéléséhez. Előre kell bocsátanom, hogy helyszíni vizsgálatunk lezárásakor még nem ismertük a napirenden lévő törvényjavaslatot. Több összefüggésben is nehézséget okozott a vélemény alkotás során, hogy a költségvetési felelősségről szóló törvényben rögzített követelményektől eltérően a változások megalapozottságának minősítését segítő háttérszámítások és hatástanulmányok nem álltak rendelkezésünkre. Bizonytalansági faktort jelentett t ovábbá véleményünk kialakítása szempontjából az is, hogy a helyi önkormányzatok feladatait szűkítő intézkedésekhez kapcsolódó forráscsökkentés háttérszámításainak csak egy része volt megismerhető. Ez arra is visszavezethető, hogy a jövő évi költségvetést m egalapozó egyes törvények módosítására irányuló törvénycsomag csak a költségvetési törvényjavaslatot követően került benyújtásra. A tervezőmunka megítélésére rendelkezésünkre álló időkeret hagyományosan rövid, ezt figyelembe véve a fejezetek teljes köre he lyett csak a kockázatelemzésre kiválasztott fejezeteknél tartottunk helyszíni vizsgálatot, amellett dokumentáris ellenőrzést is végeztünk, ami a tervező szervezetektől bekért kimutatásokra, számszaki adatokra, valamint az alátámasztásukra szolgáló dokument ációra irányult. Ezen túlmenően, kísérleti jelleggel, az eddigi fejezetenkénti pénzforgalmi szemléletű megközelítés helyett az államháztartás funkcionális előirányzatainak tervezési mechanizmusát ellenőriztük, első megközelítésben a környezetvédelmi funkci ó vonatkozásában. Ezek alapján azt kell mondanom, hogy a főszámok aránya, jövőbeni teljesíthetősége a nehezen kiszámítható, gyorsan változó gazdasági folyamatok miatt nem igazolható, nem minősíthető jó előre. Erre pénzügyminiszter úr is utalt. A számítások ténye, belső konzisztenciája irányadó lehet ugyan a megalapozottság minősítéséhez, de nem jelent, nem is jelenthet biztosítékot az előirányzatok megvalósulására. Ellenőrzésünk úgy találta, hogy a központi költségvetés adóbevételi előirányzatainak a különb öző adónemek tekintetében eltérő az alátámasztottsága. Összességében, mivel e körben az előirányzatok teljesülése jórészt a jövő évi, nagyon nehezen becsülhető gazdasági folyamatok függvénye, teljes egészében indokolt a lehető legkonzervatívabb becslés ebb en a tekintetben. A központi költségvetés közvetlen kiadásai a költségvetési törvényjavaslat kiadási főösszegének több mint 44 százalékát teszik ki, ezek jól kontrollálhatók voltak. Hangsúlyozottan kedvező, hogy a közvetlen kiadási előirányzatok tervezését ellenőrzésünk szinte teljeskörűen megalapozottnak minősítette. A társadalombiztosítás alapjainak bevételi oldalán a munkaadókat terhelő járulék változása miatt csökkenés várható, a különböző intézkedések az alapok kiadásait is visszafogják. Az idetartozó költségvetési előirányzatok helyszíni ellenőrzésünk lezárását követően több ízben is változtak. Megalapozottságuk értékelését nem tudtuk elvégezni, arra azonban felhívjuk a tisztelt képviselő hölgyek és urak figyelmét, hogy ez a terület a költségvetési, pé nzügyi szempontokon túlmenően különösen fontos, és - talán fogalmazhatok így - érzékeny társadalmi szempontból is. Az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépési lehetőség megkülönböztetett figyelmet érdemel, annál is inkább, mert rövid távon javítja ugyan a költségvetési egyenleget, hosszabb távú hatása azonban csak a visszalépők számának ismeretében lesz megbecsülhető. A helyi önkormányzatok mintegy 3000 milliárd forint bevételből gazdálkodhatnak. Ennek több mint fele állami támogatás, egyéb átengedett bev étel és államháztartáson belüli átutalás. A bevételek további tizedrésze felhalmozási és tőkejellegű bevétel, fele részét meghaladóan uniós támogatás és
