Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 6 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
793 hazai társfinanszírozás. A saját bevételek az összes bevételnek több mint egyharmadát teszik ki. Ezt az ért soroltam fel, hogy jobban érzékelhetővé tegyem az önkormányzati támogatások 2010. évi mérséklésének mibenlétét. Ennek lényege, hogy összehasonlító szerkezetben, az úgynevezett báziskorrekciót figyelembe véve a működési célú támogatások, hozzájárulások 2,2 százalékkal, a hazai forrású központi fejlesztési támogatások 54,4 százalékkal csökkennek, ugyanakkor az európai uniós támogatások a hazai társfinanszírozással együtt 60 százalékkal nőnek, ami azt jelenti, hogy óriási jelentősége van az európai pénzfel használás felgyorsulásának, ezek igénybevétele hatékonyabb, a korábbiaknál jobb eredményeinek. A gazdasági folyamatok, valamint a korábbi döntések és a szabályozás várható hatása tovább erősödik a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetében, és ennek követke ztében erőteljes differenciálódás fog folytatódni. A pénzügyi helyzet önkormányzati típusonként és egyenként is számottevően eltérő. A helyi önkormányzatok feladatai és forrásai között az összhang, ki kell mondani, folyamatosan romlik. A feladat- és hatásk ör, valamint a finanszírozási rendszer átfogó felülvizsgálata és a hitelfelvételi korlát indokolt újraszabályozása még nem valósult meg. A különböző kormányzati szintek költségvetési kockázatai ezért növekvő bizonytalanságot jelentenek. Az elmúlt években f elgyorsuló eladósodás és ezzel párhuzamosan az önkormányzatok számláin lévő pénzkészletállomány jövő évi felhasználása a hiánycélok szempontjából, ezek teljesítésének szempontjából kockázatot jelent. A költségvetési törvényjavaslat és hasonlóképpen a számv evőszéki vélemény is bemutatja azokat a kockázati tényezőket, amelyek a befektetési magatartástól és az állampapírpiac hozamszintalakulásától kezdve a gazdasági válság közvetlen és áttételes hatásáig terjedő széles skálán helyezkednek el. Ezek sorában szá molni kell azzal a sajátos kockázattal is, hogy a nemzetközi intézmények piaci árnál kedvezőbb devizahiteleinek rövid távú kamatmegtakarítási hatása mint konkrét előny középtávon eltűnhet a várható jegybanki veszteség költségvetési megtérítése folytán. Tis ztelt Országgyűlés! Engedjenek meg néhány megállapítást magáról a napirenden lévő dokumentumról. A törvényjavaslat általános indoklása szerint a takarékos állami gazdálkodásról és költségvetési felelősségről szóló, úgynevezett plafontörvény előírásaira fig yelemmel egymással koherens módon kerültek meghatározásra a gazdasági és költségvetéspolitikai célokhoz kapcsolódó legfontosabb mutatószámok. Ezt megerősíthetjük annyiban, amennyiben a törvény előírásaiból adódó követelmények megjelennek a költségvetési d okumentumban. Szóvá kell tenni azonban azt a gyakorlatot, hogy az előterjesztő egyes törvényi előírásokat nem a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor, hanem később, általában a fejezeti indokló kötetek részeként teljesíti. Ellenőrzésünk úgy találta, hogy az előző évekhez hasonlóan az államháztartási törvény költségvetési törvényjavaslatra vonatkozó szakaszainak teljesítése hiányos, ezekre vonatkozóan a miniszter úr is utalást tett. Ezek a hiányok meggyőződésünk szerint lényegbevágóak, több vonatkozásb an ugyanis éppen a parlamenti döntéshozatal szempontjából fontos összegzések hiányoznak. Mindenekelőtt annak ismertetése - mégpedig a költségvetési fejezetek, illetőleg a várható kifizetések évek szerinti bontásban , hogy miképpen alakul a hosszú távú köt elezettségvállalás állománya, valamint a tágabb időhorizontú, többéves kihatású döntések számszerűsítése és azok évekre bontott hatásának bemutatása sem található meg a dokumentumban. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Széles körben elfogadott tény, hogy az Országgyűlés és a kormány részéről a nemzet, az ország léte és fejlődése szempontjából talán a legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásokkal együtt járó aktus a költségvetés kialakítása, megvitatása és annak alapján a lehetőségek szerinti legjobb költség vetés lefogadása. (10.00) A vita egyik központi kérdése lehet, hogy az egyensúlyi követelményeket prioritásként kezelő és a vállalkozások kilátásait is javítani szándékozó költségvetés milyen közvetlen hatást gyakorol a nagy közösségi ellátórendszerekre. E zen belül különösen a feszültségeit és annak társadalmi,
